|
Őszi Filmhetek – Bűnösök és áldozataik
2019. október 15. - 2019. december 11.
Múzeumok Őszi Fesztiválja – 2019. szeptember 23 – november 10.
2019. október 8. - 2019. november 10.
2019. október 2. - 2019. szeptember 27.
^ További képekért kattintson a fotóra!
tovább »
2019. október 2. - 2019. szeptember 21.
^ További képekért kattintson a fotóra! A Mendelssohn Kamarazenekar hangversenye
tovább »
A magyar szabadság napja – A MH Légierő Zenekar hangversenye
2019. június 24. - 2019. szeptember 1.
2019. június 29-én, 20 órakor a veszprémi Szentháromság térre, a magyar szabadság napja alkalmából a Magyar Honvédség Légierő Zenekarának hangversenyére. Művészeti vezető, karnagy: Katona János alezredes
A Magyar Honvédség Légierő Zenekarának hangversenye
2019. augusztus 14. - 2019. augusztus 21.
Gyűjtemény tisztelettel meghívja Önt és kedves Családját 2019. augusztus 18-án, vasárnap 18 órakor a Szent Imre piarista és helyőrségi templomba (Veszprém, Vár utca 12-14.) a Magyar Honvédség Légierő Zenekarának Szent István király ünnepe alkamából bemutatott hangversenyére Művészeti vezető, karnagy Katona János alezredes
Kiállításmegnyitó – Az Anyaszék szíve – Udvarhelyszék középkori freskós templomai a Nagy-Küküllő mentén – Mudrák Attila fotóművész kiállítása
2019. június 17. - 2019. június 22.
2019. június 21. péntek 17 óra Udvarhelyi Nándor Az Anyaszék szíve – Udvarhelyszék középkori freskós templomai a Nagy-Küküllő mentén (Kairosz, 2018) című kötete Székelyföld "meggyötörten is gyönyörű" tájaira kívánja elvezetni az olvasót, közelebbről az udvarhelyszéki székelyek által lakott településekre, olyanokra, melyek Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén fekszenek a Nagy-Küküllő völgyében. A székelység épített örökségének egy töredékét és annak történelmét tárja elénk e mű. A kötetet Mudrák Attila fotóművész gyönyörű felvételei gazdagítják. A középkori Udvarhelyszék bővelkedik csodálatos középkori műemlékekben, elsősorban templomokban. A vidék falvainak többsége a mai napig megőrizte középkori templomát. A legtöbb templom belsejében 14–15. században festett gótikus falképek láthatók. A kötet alapján készült kiállítás a székely anyaszék szívébe, a Nagy-Küküllő folyó udvarhelyszéki szakaszára, a Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között található Felsőboldogfalva, Bögöz, Nagygalambfalva és Rugonfalva református templomába, Székelyderzs unitárius templomerődjébe, valamint Székelykeresztúr római katolikus plébániatemplomába vezet el bennünket. Közülük a székelyderzsi erődtemplom egyetlen székelyföldi emlékként felkerült az UNESCO kulturális világörökségének kincsei közé. Mindegyik templom értékes falképeket őriz.
Múzeumok Őszi Fesztiválja
2018. október 5. - 2018. november 11.
Múzeumok Őszi fesztiválja – Toldi Éva előadása
2018. október 13. - 2018. október 19.
^ További képekért kattintson a fotóra! a veszprémi érseki palota díszebédlőjébe Toldi Éva tanár, újságíró „Csak a Méhes álljon ragyogón, kitárva...!” Mécs László (1895–1978) nemzetösszetartó költészetéről című vetített képes előadására, a költő halálának 40. évfordulóján Szeretettel várjuk Önöket programjainkra!
Múzeumok Őszi fesztiválja – Őszi filmklub
2018. október 13. - 2018. október 17.
^ További képekért kattintson a fotóra! 2018. október 17-én, szerdán, 17 órára, a Veszprémi Érseki Hivatal Gizella termébe (Veszprém, Vár u. 18.) a Filmek a Nagy Háborúról 1914–1918 című őszi filmklub első vetítésére Szeretettel várjuk Önöket programjainkra!
Múzeumok Őszi fesztiválja – Nemes Ágnes előadása
2018. október 13. - 2018. október 16.
^ További képekért kattintson a fotóra! 2018. október 16-án, kedden, 17 órára, a veszprémi érseki palota díszebédlőjébe (Veszprém, Vár u. 16.) Nemes Ágnes főrestaurátor, papír- és könyvrestaurátor (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) Biblia Sacra – Két 17. századi német reneszánsz kötésű könyv restaurálása – A könyvrestaurálás műhelytitkai című előadására Szeretettel várjuk Önöket programjainkra! 2018. augusztus 30. - 2018. szeptember 25.
^ További képekért kattintson a fotóra!
tovább »
2018. június 8. - 2018. június 25.
^ További képekért kattintson a fotóra! 2018. június 23. 18–23 óráig
tovább »
Rajzpályázat eredményhirdetés
2018. május 15. - 2018. június 4.
MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS MÁTYÁS KIRÁLY ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM EGYHÁZMŰVÉSZET ÉS SZERZETESRENDEK MÁTYÁS KIRÁLY KORÁBAN című képző- és fotóművészet kategóriában, óvodások, általános és középiskolás diákok számára meghirdetett pályázatának eredményhirdetése, a benyújtott alkotások bemutatása, értékelése 2018. JÚNIUS 2. SZOMBAT 16 ÓRA BOLDOG GIZELLA FŐEGYHÁZMEGYEI GYŰJTEMÉNY TEJFALUSSY-HÁZ, Vár u. 35.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény
2017. november 2. - 2018. április 30.
Előadás a Magyar Kultúra Napján
2018. január 9. - 2018. január 23.
2018. január 22. Toldi Éva tanár, újságíró Parainesis a mai magyarokhoz – Kölcsey üzenetei korunkhoz című előadása 2018. január 22., hétfő, 17 óra a Magyar Kultúra Napja Kölcsey Ferenc halálának 180. évfordulója Helyszín: Veszprémi Érsekség, Gizella-terem (Vár u. 16.) 2017. december 13. - 2018. január 15.
(János 8,12) „Én vagyok a világ világossága” – Muzsinszki Nagy Endre festményei Jézus életéről Művészeti album Muzsinszki Nagy Endre (1886‒1975) templomfestő, hadifestő, festőművész „Én vagyok a világ világossága” című olajfestmény-, grafikai és színvázlatciklusáról, újszövetségi idézetekkel, Kövesdi Róka Lajos, Mudrák Attila és Szelényi Károly fotóművészek felvételeivel
tovább »
2017. október 16. - 2017. október 27.
1848/1849–1889 A Magyar Királyság története a magyar filmművészetben
tovább »
A Rosszemberek című film vetítése
2017. október 16. - 2017. október 19.
tisztelettel meghívja Önt és kedves Családját 2017. október 19-én, csütörtökön 17 órára, a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében a Veszprémi Érseki Hivatal Gizella-termébe (Veszprém, Vár u. 18.) a Rosszemberek című magyar filmdráma vetítésére Rosszemberek (magyar filmdráma, 89 perc, 1979) Rendező: Szomjas György Író: Dobai Péter; szereplők: Djoko Rosić, Derzsi János, Dörner György, Kiss Mari, Csíkos Gábor, Benedek Miklós, Koltai János; zeneszerző: Sebő Ferenc; operatőr: Halász Mihály; díszlettervező: Lovas Pál; dramaturg: Vásárhelyi Miklós; jelmeztervező: Kemenes Fanni A Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében vetített filmek a Gyűjtemény Kiegyezés és koronázás 1867 című kiállításához kapcsolódóan,az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc eseményeitől Rudolf trónörökös haláláig mutatják be a Magyar Királyság történetét. A vetítésre a belépés díjtalan. 2017. október 10. - 2017. október 13.
1848/1849–1889 A Magyar Királyság története a magyar filmművészetben
tovább »
Őszi Filmklub – A Hídember
2017. október 5.
Őszi Filmklub 1848/1849–1889 A Magyar Királyság története a magyar filmművészetben A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény tisztelettel meghívja Önt és kedves Családját 2017. október 5-én, csütörtökön 17 órára, a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében a Veszprémi Érseki Hivatal Gizella-termébe (Veszprém, Vár u. 18.) A Hídember című magyar történelmi film vetítésére A Hídember (magyar történelmi film, 140 perc, 2002) Rendező: Bereményi Géza Forgatókönyv: Bereményi Géza, Can Togay; szereplők: Eperjes Károly,Irina Latchina, Darvas Iván, Cserhalmi György, Marius Bodochi, Nagy Ervin,Kováts Adél, Sinkó László, Can Togay, Derzsi János, Blaskó Péter, Básti Juli;zeneszerző: Másik János; operatőr: Kardos Sándor; jelmeztervező: Szakács Györgyi; producer: Hábermann Jenő; vágó: Losonci Teri A Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében vetített filmek a Gyűjtemény Kiegyezés és koronázás 1867 című kiállításához kapcsolódóan,az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc eseményeitől Rudolf trónörökös haláláig mutatják be a Magyar Királyság történetét. A vetítésre a belépés díjtalan. 2017. szeptember 12. - 2017. szeptember 24.
^ További képekért kattintson a fotóra! Kulturális Örökség Napjai és Ars Sacra Fesztivál a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben
tovább »
Szent István napján kiállításaink kedvezményes belépőjeggyel tekinthetőek meg
2017. augusztus 9. - 2017. augusztus 20.
150 éve koronázta Erzsébet királynét Ranolder János veszprémi püspök Tejfalussy-ház – Vár u. 35. Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban Tejfalussy-ház – Vár u. 35. Boldog Gizella királyné, a veszprémi székesegyház alapítója A veszprémi székesegyház, Boldog Gizella királyné koronájának őrzési helye Mudrák Attila, Szelényi Károly és Kövesdi Róka Lajos fotóművészek felvételeivel Szent Mihály-bazilika Főszékesegyház altemploma – Vár u. 20. Tejfalussy-ház – Vár u. 35. „Idvezlégy, kegyelmes Szent László király!” Kiállítás a Szent László-emlékévben, a Lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából Mudrák Attila és Kövesdi Róka Lajos fotóművészek felvételeivel Szent Imre piarista és helyőrségi templom – Vár u. 12-14. 2017. június 12. - 2017. június 18.
^ További képekért kattintson a fotóra! A 88. Ünnepi Könyvhét egyik veszprémi programjaként a tanulmánykötet-katalógust 2017. június 16-án, pénteken 15.40 - 16.00 óráig, a veszprémi Szent Imre-téren mutatják be a kötet szerkesztői.
tovább »
Boldog Gizella királyné, a veszprémi székesegyház alapítója
2017. május 9. - 2017. május 17.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény tisztelettel meghívja Önt és kedves Családját 2017. május 12-én, pénteken 18 órára a Szent Mihály-bazilika Főszékesegyház altemplomába a BOLDOG GIZELLA KIRÁLYNÉ, A VESZPRÉMI SZÉKESEGYHÁZ ALAPÍTÓJA A VESZPRÉMI SZÉKESEGYHÁZ, BOLDOG GIZELLA KORONÁJÁNAK ŐRZÉSI HELYE című kiállítás megnyitójára KÖSZÖNTŐT MOND FELKER ZSOLT a Szent Mihály Főplébánia káplánja MEGNYITÓT MOND DR. MÁRFI GYULA a Veszprémi Főegyházmegye érseke KÖZREMŰKÖDIK VERESNÉ PETRŐCZ MÁRIA énekművész
A koronázás 100. évfordulóján,
2016. december 8. - 2016. december 31.
a Boldog IV. Károly apostoli király és Zita királyné emlékezete című kiállítása az érseki palotában 50%-os kedvezménnyel látogatható A koronázás emléknapján, december 30-án báró Hornig Károly veszprémi püspök, bíboros korabeli körlevele alapján, délelőtt 9 órakor megszólalnak a veszprémi templomok harangjai
Adventi koncert – Érseki palota 2016. december 18. 16 óra
2016. december 8. - 2016. december 18.
200 év után csendül fel újra Johann Nepomuk Fuchs (1776–1839) C-dúr miséje A Szent Mihály-bazilika és a Pannon Egyetem kórusa valamint a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola kórusa és hangszeres diákjai hangversenye Vezényel: Veres Györgyné Petrőcz Mária énekművész, karnagy
Adventi koncert – Érseki palota, december 17. 17.30 óra
2016. december 8. - 2016. december 17.
katonai fúvószenekarra a Magyar Honvédség Légierő Zenekarának hangversenye Vezényel: Katona János alezredes,karnagy
Érseki palota – December 15. csütörtök 16.30 óra
2016. december 8. - 2016. december 15.
Köszöntőt mond: Márfi Gyula veszprémi érsek Bevezetőt mond: Báró Bánffy Miklós Gróf Bánffy Miklós: Egy erdélyi gróf emlékiratai című naplójából felolvas Mohai Gábor előadóművész
Múzeumok Őszi Fesztiválja programjaink
2016. szeptember 29. - 2016. november 3.
2016. szeptember 2. - 2016. szeptember 30.
^ További képekért kattintson a fotóra! Kulturális Örökség Napjai és Ars Sacra Fesztivál a Gizella Gyűjteményben
tovább »
2016. július 3. - 2016. augusztus 10.
^ További képekért kattintson a fotóra!
tovább »
Múzeumok Éjszakája 2016 – Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény
2016. május 31. - 2016. június 26.
18 órától tárlatvezetés óránként a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban című kiállításán 20.00–22.00 Első világháborús filmhíradók vetítése Érseki Palota 15.25–16.00 IV. Károly király és Zita királyné koronázásának filmfelvételei, Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet | 35 perc | Uher filmgyár, 1912–1918, Budapest | Kino-Riport, 1913–1916, Budapest | Rendező: Balogh Béla 16.00–16.45 Maczó Ferenc történész előadása Az utolsó magyar uralkodókoronázás. 1916. december 30. 17.00–18.00 A Magyar Honvédség Légierő Zenekarának koncertje Vezényel: Katona János alezredes 18 órától tárlatvezetés óránként a Boldog IV. Károly apostoli király és Zita királyné emlékezete – Az utolsó király- és királyné-koronázás centenáriuma – 1916–2016 című kiállításon Szent György- és Gizella-kápolna 18 órától tárlatvezetés félóránként a Szent György- és a Gizella-kápolnában Szent Imre piarista és helyőrségi templom 19 és 20 órakor tárlatvezetés a Freskós Gelence című kiállításon A kiállítás 10 órától 23 óráig látogatható. A Gyűjtemény és műemléképületei 2016. június 25-én 10 órától 23 óráig látogathatók. Az Érseki Palota kiállítása 17‒18 óráig nem látogatható.
Gyermeknap a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben
2016. május 23. - 2016. május 29.
(A belépőjegy a Szent György- és a Gizella-kápolnába, az Érseki Palota Boldog IV. Károly király és Zita királyné emlékezete és a Gyűjtemény Test és lélek a Nagy Háborúban című kiállítására való belépésre jogosít.) 2016. május 10. - 2016. május 15.
10–17 óráig a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiállítóhelyein (Tejfalussy-ház, Érseki Palota Gizella- és Szent György-kápolna Szent Imre piarista és helyőrségi templom)
tovább »
2016. március 22.
^ További képekért kattintson a fotóra!
tovább »
2016. január 19. - 2016. február 3.
^ További képekért kattintson a fotóra!
tovább »
Szeretettel várjuk 2016. évi programjainkra!
2015. december 21. - 2016. január 30.
a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény munkatársai!
Adventi zenés áhitat az Érseki Palotában
2015. december 11.
^ További képekért kattintson a fotóra! 2015. december 11-én, péntek 18,30 órára a veszprémi Érseki Palota Díszebédlőjébe Adventi zenés áhitatra Közreműködik: a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola énekkara és hangszeresei és a Pannon Egyetem kórusa Művészeti vezető: Veresné Petrőcz Mária énekművész A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Kulturális Örökség Napjai 2015. szeptember 19-20.
2015. augusztus 28. - 2015. szeptember 27.
^ További képekért kattintson a fotóra!
Ars Sacra Fesztivál 2015. 09.19-27. - Nyitott Templomok Napja 2015.09.19.
2015. augusztus 28. - 2015. szeptember 27.
^ További képekért kattintson a fotóra!
Énekek Szent István király tiszteletére - Ünnepi könyvdedikálás 11.30 - 13.00 óra
2015. augusztus 12. - 2015. augusztus 20.
^ További képekért kattintson a fotóra! Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben (Vár u. 35.) Énekek Szent István király tiszteletére A 107 éneket CD-vel tartalmazó kiadványt a kötet egyik szerkesztője, Dr. Medgyesy S. Norbert történész, népének-kutató dedikálja. (kiadja: Magyar Napló, Budapest) 2015. június 22. - 2015. június 30.
^ További képekért kattintson a fotóra!
tovább »
BOLDOG GIZELLA FŐEGYHÁZMEGYEI GYŰJTEMÉNY; KIÁLLÍTÁSOK, MŰEMLÉKÉPÜLETEK, TÁRLATVEZETÉSEK
2015. június 4. - 2015. június 20.
^ További képekért kattintson a fotóra! Veszprém Vár u. 35. Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban 2015. május 7. – 2015. október 31. ÉRSEKI PALOTA Veszprém Vár u. 16. Királynék és koronázó püspökök Erzsébet és Zita királyné című állandó enteriőr kiállítás 2014. május 7. – 2015. október 31. SZENT GYÖRGY-KÁPOLNA Veszprém Vár u. 20. GIZELLA-KÁPOLNA Veszprém Vár u. 18. A kiállítások kedvezményes belépőjeggyel látogathatók. A kombinált felnőtt és családi belépőjegy ára 800 Ft/fő. A belépőjegy a Gyűjtemény kiállítótermeibe, az Érseki Palotába, a Szent György- és a Gizella-kápolnába való belépésre jogosít. A kombinált diák és nyugdíjas jegy ára 600 Ft/fő. SZENT IMRE PIARISTA ÉS HELYŐRSÉGI TEMPLOM Veszprém Vár u. 12. Tűz és láng által... Madarassy István ötvös-szobrászművész kiállítása 2014. május 8. – 2015. szeptember 27. A Piarista templomba való belépés ingyenes. PROGRAMOK: 17 óra Piarista templom Veszprém Vár u. 12. A Piarista templomba való belépés ingyenes. 18 óra Érseki Palota Veszprém Vár u. 16. Mindszenty József bíboros Emlékiratainak könyvbemutatója az Érseki Palotában A Magyarországi Mindszenty Alapítvány és a Helikon Kiadó gondozásában megjelent kötetet, a kiadvány szerkesztői Soós Viktor Attila történész és Kovács Gergely történész, okleveles posztulátor, az Alapítvány képviselője. 19 óra Érseki Palota Veszprém Vár u. 16. Filmvetítés A IV. Károly király és Zita királyné koronázásán készült filmhíradó vetítése (20 perc) A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet filmje Uher filmgyár, 1912-1918., Budapest, Kino-Riport, 1913-1916., Budapest; Operatőr: Polik Dezső (1873 - 1925), Virágh Árpád (1888 - 1930), Illés Jenő /Eugen Illes/ (1877 - 1951), Bécsi József (1884 – 1947), Fodor Aladár (1878. - 1918), Uher Ödön (1892 – 1989) IV. Károly és Zita királyné koronázása Előadó: Maczó Ferenc történész Az Érseki Palota programjain 500 forintos belépőjeggyel vagy a már megvásárolt belépőjegyekkel lehet részt venni.
Árpád-házi Szent Erzsébet művészeti emlékei
2015. június 1. - 2015. június 7.
^ További képekért kattintson a fotóra! Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Általános Iskolában (Veszprém, Szeglethy u. 6.) Prof. Dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár tartott előadást Árpádházi Szent Erzsébet művészeti emlékei címmel. 2015. május 12. - 2015. május 31.
^ További képekért kattintson a fotóra!
tovább »
Gyermeknapi ajánlatunk
2015. május 28. - 2015. május 31.
2015. május 10. - 2015. május 9.
Főegyházmegyei Gyűjtemény Gizella Napi programjai
tovább »
Csendes csodák - Reményik Sándor című irodalmi est
2015. április 15.
Padányi Biró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Általános Iskolában (Veszprém, Szeglethy u. 6.) Közreműködik: Lőwey Lilla irodalomkutató, a könyv szövegírója Soós Andrea előadóművész Váradi Péter Pál fotográfus Házigazda: Dr. Udvarhelyi Olivér A Reményik Sándorról szóló irodalmi fotóalbum a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható
Katedrálisok kora - Prof.Dr. Kálmán Alajos előadása
2014. november 11. - 2014. november 19.
^ További képekért kattintson a fotóra! 2014. november 19-én, szerdán 17.00 órakor a Padányi Katolikus Gyakorlóiskolában Veszprém, Szeglethy u. 6.) Katedrálisok kora címmel Prof.Dr. Kálmán Alajos Széchenyi-díjas kémikus, krisztallográfia kutató, az MTA rendes tagja előadása lesz. 2014. október 1. - 2014. október 31.
A szeptember 20-28-a között rendezett színes művészeti fesztivál ünnepélyes veszprémi megnyitóját a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény az Érseki Palotában tartotta, nagyszámú érdeklődő, művészetbarát jelenlétében. Dr. Mail József érseki helynök prológusával vette kezdetét a rendezvénysorozat, melynek mottóját idén Szent Máté evangéliumából választották: „Ti vagytok a világ világossága”.
tovább »
2014. június 21.
^ További képekért kattintson a fotóra! TEJFALUSSY-HÁZ Veszprém Vár u. 35. Veszprém, a királynék városa – Gizella királyné és a veszprémi püspökök királyné-koronázási joga Diplomáciai szolgálatban – Vetési Albert, Mátyás király vezető diplomatája Isten és a haza szolgálatában – Esterházyak és barokk püspökök 2014. május 7. – 2014. október 31. ÉRSEKI PALOTA Veszprém Vár u. 16. Erzsébet és Zita királyné emlékezete című állandó enteriőr kiállítás Udvardi Erzsébet Kossuth és Munkácsy-díjas festőművész emlékkiállítása 2014. június 6. - 2014. szeptember 24. SZENT GYÖRGY-KÁPOLNA Veszprém Vár u. 20. GIZELLA-KÁPOLNA Veszprém Vár u. 18. A kiállítások kedvezményes belépőjeggyel látogathatók. A kombinált felnőtt és családi belépőjegy ára 800 Ft/fő. A belépőjegy a Gyűjtemény kiállítótermeibe, az Érseki Palotába, a Szent György- és a Gizella-kápolnába való belépésre jogosít. A kombinált diák és nyugdíjas jegy ára 600 Ft/fő. SZENT IMRE PIARISTA ÉS HELYŐRSÉGI TEMPLOM Veszprém Vár u. 12. Történelmet írtak – XXIII: János és II. János Pál pápa az életszentség útján 2014. április 11. – 2014. június 30. A Piarista templomba való belépés ingyenes. PROGRAMOK: 17 óra Piarista templom Veszprém Vár u. 12. II. János Pál – A fehér ruhás vándor című dokumentumfilm vetítése A film a lengyel dokumentumfilm-gyártás legjelentősebb alkotása. Egyházi és közéleti személyiségek, filmesek, újságírók nyilatkoznak II. János Pálról, köztük a Dalai Láma, Tibet lelki vezetője, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság volt elnöke és Plácido Domingo énekes. Színes, magyarul beszélő, lengyel dokumentumfilm, 92 perc, 2011. rendező: Jarosław Szmidt forgatókönyvíró: Jarosław Szmidt, Mariusz Wituski zeneszerző: Michał Lorenc operatőr: Jarosław Szmidt A Piarista templomba való belépés ingyenes. 18 óra Érseki Palota Veszprém Vár u. 16. II. János Pál pápa, Wyszyński bíboros és a kelet-európai rendszerváltás Előadó: Illés Pál Attila történész 19 óra Érseki Palota Veszprém Vár u. 16. Filmvetítés A IV. Károly király és Zita királyné koronázásán készült filmhíradó vetítése (20 perc) A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet filmje Uher filmgyár, 1912-1918., Budapest, Kino-Riport, 1913-1916., Budapest; Operatőr: Polik Dezső (1873 - 1925), Virágh Árpád (1888 - 1930), Illés Jenő /Eugen Illes/ (1877 - 1951), Bécsi József (1884 – 1947), Fodor Aladár (1878. - 1918), Uher Ödön (1892 – 1989) IV. Károly és Zita királyné koronázása Előadó: Maczó Ferenc történész Az Érseki Palota programjain 500 forintos belépőjeggyel vagy a már megvásárolt belépőjegyekkel lehet részt venni.
tovább »
Udvardi Erzsébet festőművész emlékkiállítása
2014. június 6.
^ További képekért kattintson a fotóra! 2014. június 6-án nyílik emlékkiállítása a veszprémi Érseki Palotában. × Szolgálat és imádság Udvardi Erzsébetre emlékezve „Badacsony felé szállt el egy angyal. Kis virgonc, ügyes szárnyas gyermek volt, s manapság is többnyire ott szolgál, ott köröz ezüstös szárnycsapásaival Udvardi Erzsébet tornyos badacsonytomaji műterme fölött. Majd megfogja és vezeti Erzsébet festő kezét a képmezőkön…” – így írt egyik tisztelője, Kovács Sándor Iván irodalomtörténész Udvardi Erzsébet Munkácsy-, Kossuth- és Pro Cultura Christiana-díjas festőművészről a ’90-es évek elején. Udvardi Erzsébet, aki a magyar „fényfestők társaságában” talán a legkimagaslóbb, a legsajátosabb technikával dolgozó, a szakrális fényt leginkább megragadni, felmutatni képes alkotó volt, valóban nap mint nap átélhette azt a spirituális érzést, amelyről oly szépen írt korábban Nagy Gáspár költő a „Valaki ír a kezeddel” című költeményében. Igen, Valaki írt (talán egy angyal közreműködésével) az ő kezével is, mint a képírókéval tette. De tehette azt is az a Valaki, hogy az ecsetjével festett, s általa ragyogó üzenetek szólaltak meg, s értek el a képek révén a „nézők” lelkéhez. Udvardi Erzsébet (1929 – 2013) alkotói pályájának java része, három és fél évtized a Balaton bűvöletében telt el. Magával ragadó természeti és biblikus témáit badacsonytomaji tóparti műtermében festette meg. A nagy egyházi ünnepekhez (Karácsony, Húsvét, Pünkösd) kapcsolódó oltárképei, táblaképei megtalálhatók a Dunántúl templomaiban, de világi intézményekben is találkozhatunk aranyban és ezüstben fénylő festményeivel szerte az országban. Oltárképei, templomi pannói, akvarelljei a Balaton-mentétől Mezőhegyesig és Szegedtől Baján át Sümegig és a Nyírségig közgyűjteményekben is helyet kaptak; az Esztergomi Prímási Palotában, a Keresztény Múzeumban, Székesfehérvárott, Szolnokon, Veszprémben, a Tihanyi Bencés Apátságban, Budapesten, Győrött. Sümegcsehi ferences remeteségének aprócska templomában egy élő bibliai körkép fogadja a látogatót a művésznő alkotásaiból. Udvardi Erzsébet a Duna partján, Baján született. Az ódon hangulatú város, a folyó és mellékága, a Sugovica közelsége, a hegyek és vizek különös fényei, színei, a mélyen hívő családi majd iskolai környezet meghatározóak voltak lelki-szellemi és térbeli látásmódjának kialakulásában. A várost pezsgő kulturális élet jellemezte, s ez már gyermekkorától jó hatással volt rá. A Kalocsai Iskolanővérek „Miasszonyunk” leánynevelő líceumában végezte az elemi- és a középiskolát. Kezdetben az irodalom vonzotta leginkább, s verseket is írt, költő akart lenni. Rajztehetségére csak később derült fény. Erről egy riportban így emlékezett: „Körülbelül tizenöt éves lehettem, a líceumba jártam már, amikor egyszer a kedvesnővér kiültette az egyik osztálytársunkat, s azt mondta, rajzoljuk le őt. A téma, a feladat szinte bűvöletbe ejtett, s magam is meglepődtem, hogy mennyire jól sikerült a rajzom. Ezzel egy ajtó nyílt ki előttem, s egészen új fordulatot vett az életem. Fölfedeztem azt, hogy amit látok, le tudom rajzolni, festeni. Az ábrázolás és a látás képessége, amit a Teremtőtől kaptam, ekkor tudatosodott bennem.” Utolsó líceumi évében beiratkozott Rudnay Gyula festőművész szabadiskolájába, ahol délutánonként rajzolni lehetett, s fontos mesterségbeli ismereteket tanulhatott meg. Érettségi után a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait Bernáth Aurél osztályában, ahol Domanovszky Endre, Fónyi Géza és Hincz Gyula is mesterei voltak. 1953-ban művészettörténeti és rajztanári diplomával a kezében a fővárosi Vendel utcai tanítóképzőben kezdett tanítani. Közben festett, 1955-től pedig kiállításokon is részt vett képeivel. Egyre több időt szeretett volna tölteni a festéssel, ezért előbb félállásban folytatta pedagógusi munkáját, majd egy év fizetés nélküli szabadságot kért. Ekkoriban alapvető fordulatot vett az élete. Egy alkalommal diákcsoportot vitt táborozni a Balaton mellé, ahol sorsfordító, csodálatos élményben volt része: „Mikor a vonatablakból kinéztem Akarattyánál, ahol szétnyíltak a fák, s megláttam egy különös szembefényben a tótükröt, amelyet az érkező szél felkorbácsolt, s melyen minden hullám külön-külön tükröződött valami végtelen fényességben, az olyan lélegzetelállítóan gyönyörű látvány volt, hogy máig felejthetetlen számomra. Véletlenek nincsenek, vallom, tehát a Gondviselés közreműködött, hogy nekem pont akkor kellett arra utaznom, s ezzel a fényességgel szembenéznem. El is határoztam, hogy valahol e vidéken szeretnék élni és dolgozni.” 1958-ban Badacsonytomajon telepedett le, a tó igézetében élt, alkotott, s itt ismerkedett meg később élete párjával, Tamás István íróval, akivel gyönyörű évtizedeket töltöttek együtt. (1974-ben az esztergomi érseki palota magánkápolnájában Lékai László püspök, apostoli kormányzó – korábban badacsonytomaji plébános – eskette őket.) Közös küldetésben jártak. Férje az élményeit, a benyomásait, a világról alkotott véleményét szavakkal, ő színekkel, formákkal igyekezett kifejezni. (Csak egy példa erre: Lourdes-i útjuk nyomán Tamás István kitűnő drámát írt Szent Bernadettről, a vizuális művész pedig megrendítő képet festett a kegyhelyen átélt élményeiről.) Erzsébetet a Balaton vezette rá az ezüst és az arany fontosságára a fényábrázolásban: „Tulajdonképpen a természetábrázolásban fedeztem fel azt a különös fényt, amely szinte megragadhatatlannak, visszaadhatatlannak tűnt sokáig a festés során – vallotta. A fény, a jég, a lemenő nap sugarainak a vízre vetődése olyan jelenség, amit pedig nem lehet elhanyagolni. Később vallásos tárgyú képeimnek is állandó velejárója lett ez a feloldhatatlannak látszó probléma. Ha ezt a fényt meg akarom festeni, maximum a fehér színnel dolgozhatok, de az nem fénylik. Fokozatosan jutottam el odáig, hogy használjam az ezüstöt, az aranyat. Kezdetben sokat küszködtem, hogy a kellő hatást elérjem, s aztán rájöttem, e színek mellé csak nem fénylő anyagot szabad felvinni a képre, hogy kiemelkedjenek a háttérből. A fény emberen túli jelenség, azt hiszem. A Biblia tele van transzcendens jelenségekkel. Az Isten, aki fényben, vagy az égő csipkebokor képében jelenik meg, nem anyagból áll, hanem szellem és lélek metafizikai együtteséből.” A Balaton festői, a fényfestők – közöttük a legnagyobbak, Egry József és Bernáth Aurél, és a nagyok „tanítványa”, Udvardi Erzsébet – ellenállhatatlan erővel újra és újra megpróbálták megragadni, megfesteni azt a csodálatos fényt, amely szikrázó játékossággal meg-megcsillan a tó vizén, hogy az ember szinte belefelejtkezik e látványba. S bár oly sokan próbálkoztak megörökítni e fényt, igazából csak keveseknek adatott meg ehhez a bátorság, a képesség és az alázat. Udvardi Erzsébetben megvolt az alázat, képes volt rá és eléggé bátor is hozzá, hogy a színek közül a csillogó, felfénylő aranyat és az ezüstöt alkalmazza festményein. S ezzel az egyéni kifejezésmóddal egyedülálló volt, s az ma is a magyar festészetben. A hatvanas években, amikor Lékai Lászlót Badacsonyba helyezték plébánosnak, s tudomására jutott, hogy a hívek között egy festőnő is található, egy alkalommal felkereste Erzsébetet, akit a reggeli misékről már látásból jól ismert. Mivel az akkori nehéz időkben sokat küzdött az atya a templomok felújításával, s ahhoz állami segítséget nem kapott sosem, megkérdezte a művésznőt, nem festene-e egy faliképet a badacsonyörsi Szent Antal-kápolnába, mert a régi nagyon megrongálódott. Udvardi Erzsébet igent mondott, s ekkor készült el első templomi táblaképe, a Szent Antal a halaknak prédikál című temperával festett triptichon. Ezzel megint új fejezet kezdődött az életében. Hamarosan sorra kapta a megbízásokat, előbb a környéken, Badacsonytomajban (a templom főoltárán ma is megcsodálhatjuk Az utolsó vacsorát ábrázoló táblaképét), Ábrahámhegyen, később Keszthelyen, Hévízen, s aztán távolabb is – mindenütt templomokban. A festés szolgálat és imádság számára – vallotta egy portrébeszélgetés során. Olyan tevékenység, „amikor a lélek szavak nélkül imádkozik”. S mikor szóvá tette valaki, hogy a Krisztus születését idéző festményein hogy kerül az egyszerű pásztorokra, s az istállóba az a sok arany- és ezüst-csillogás, kifejtette: „Ha én fénylő ruhában ábrázolom a szegényembereket, ezzel azt szeretném kifejezni, hogy az ő foltos, szegényes ruhájuk mögött egy fényes lélek lakik, s ők benső ragyogásban élő emberek. Ezt a tulajdonságukat, nem lehet más anyaggal szerintem kifejezni.” Udvardi Erzsébet nemcsak festészetével, hanem mély hitből fakadó egyházhűségével, egyházat támogató szeretetével is beírta nevét a 20-21. századi tanúságtevő alkotók sorába. Az ezredfordulón kezdett hozzá élete és szolgálata utolsó évtizedében a ferences remeteség sümegcsehi temploma – melyet Boldog John Henry Newman bíboros tiszteletére benedikáltak – szentképeinek megfestéséhez P. Barsi Balázs sümegi ferences házfőnök felkérésére (sajnos halála megakadályozta, hogy befejezhesse). 2008-ban Isteni irgalmasság vasárnapján ismét újabb csodával gazdagodott általa (ezúttal) Badacsony. Az ő ötletére és szándékára a Badacsony-hegy keleti oldalában a Klastrom-kút közelében a hegyre vezető turista út mentén II. János Pál pápa tiszteletére egy emlékhelyet hoztak létre, melynek ünnepélyes felszentelését Julius Janusz apostoli nuncius celebrálta. Az emlékhelyen egy kőfülkében/kőkápolnában helyezték el a művésznő csodálatos festményét, a pápa egészalakos portréját, amelyen az egyházfő pásztorbotjára támaszkodva, szokásos szelíd mosolyával köszönti az arra járókat. A művésznő utolsó éveinek szép pillanata volt, mikor 2010-ben Tihanyban az apátsági templomban köszöntötték nyolcvanadik születésnapja alkalmából művészbarátok, tisztelők, jó barátok körében, kedves ajándékokkal; énekkel, verssel, az alkalomra írott zeneművel s egy születésnapi meglepetés-emlékkönyvvel, melybe barátai, tisztelői írtak köszöntő, emlékidéző szavakat. Udvardi Erzsébetet tájképei és életképei nyomán a művészettörténet kezdetben a posztimpresszionista stílus követőjeként jellemezte, később pedig – amikor már a táj és a környezet hangulatait is igyekezett megragadni festményein – expresszív szürrealista festőként. Műveivel mind egyéni, mind csoportos kiállítások során bemutatkozhatott belföldön és külföldön is (Bécs, Bécsújhely, Boston, Köln, Velence, Párizs, Spoleto, Újdelhi, Lublin). Festményeit számos közgyűjtemény őrzi, köztük a Magyar Nemzeti Galéria; az esztergomi Keresztény Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia; a szolnoki Damjanich János Múzeum; a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény. Toldi Éva 2014. május 7.
tovább »
2013. március 5. - 2013. december 31.
^ További képekért kattintson a fotóra! A sorozat nyitó előadásán Őze Sándor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált tanszékvezető egyetemi docense az erdélyi államról beszélt. Kiemelte, hogy Magyarország védelmezői, az Erdélyi Fejedelemség nemzetiségei saját érdekükben először találtak rá a nemzetiségi és a vallási párbeszéd útjára. Hangsúlyozta, hogy Erdély határvédelmi rendszere katonai falat képezett a kunokkal, besenyőkkel, mongolokkal és az iszlám erőkkel szemben. A nyugati kereszténység délkeleti végpontja is Erdély volt.
tovább »
2013. szeptember 21.
^ További képekért kattintson a fotóra! költő születésének 100. évfordulóján AKI AZ „IDŐSÁRKÁNNYAL” HARCOLT címmel Toldi Éva tanár, újságíró vetített képes előadása
tovább »
2013. szeptember 20.
^ További képekért kattintson a fotóra! A kötet célja a szerző szerint: „Szent László király tiszteletének elmélyítése, a tiszta forrásból származó liturgikus és népénekeken keresztül, amelyek a Lovagkirály szentté avatásától, 1192-től a 20. század közepéig keletkeztek. Szeretnénk visszaadni minden érdeklődőnek, elsősorban énekkaroknak, templomoknak és iskoláknak azt a kincset és vele azt a lelkületet, amellyel őseink évszázadokon keresztül fohászkodtak Szent László király hathatós segítségéért.” A kötethez Dr. Pápai Lajos győri, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök és Bíró László tábori püspök írt köszöntőt. 250 évvel ezelőtt tartották az első fogadalmi körmenetet Győrben, a Szent László fejereklyetartó hermával. 1763-ban nagy erejű földrengés rázta meg Komárom és Győr térségét. A körmenetben a hívek a természeti csapások eltávoztatásáért könyörögtek. Szent László fejereklyetartó hermáját 1607 óta őrzi a győri székesegyház. A hermát Váradról a gyulafehérvári, később veszprémi, majd győri püspök, Náprági Demeter menekítette Győr városába. A Szent László-énekeskönyv tíz példányát ajánlotta fel a veszprémi kántoroknak és karvezetőknek a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény.
tovább »
2013. szeptember 17.
A reformáció liturgikus tárgyai és személyes emlékei
Kolba Judit művészettörténész előadása az Ars Sacra Fesztiválon
tovább »
|
|
||||
|
||||
