K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Kulturális örökség lehet a csíksomlyói búcsú
2014. július 2. - Értékeink-örökségünk
« vissza
asalvatorkapolna.jpg, A Salvator-kápolna
A Salvator-kápolna
Kulturális örökség lehet a csíksomlyói búcsú
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Kulturális örökség lehet a csíksomlyói búcsú – adta hírül a napokban az Erdely.ma internetes hírportál.

Mint ismeretes, az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára való felterjesztés már egy két évvel ezelőtti kezdeményezés folytatása. Ugyanis a román kulturális tárca már 2012 márciusában előkészítette a folyamodványt az UNESCO részére, de közben a „magyar ügyre” nézve kedvezőtlen politikai változások következtek a román belpolitikában, s a kezdeményezés elakadt. Most, hogy az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor ismét kulturális miniszter lett, azonnal hozzáláttak a munkához, és újra elküldik a felterjesztési dossziét az UNESCO-nak.

„Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok – felekezettől függetlenül – megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is – vélekedett Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke. A kettő olyannyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye lett Csíksomlyó”.

A csíksomlyói búcsú a magyarság és a kereszténység szakrális ünnepe, és természetesen a „búcsú”, mint szent cselekmény, nem korlátozódik a pünkösdszombati „magyarok világtalálkozójára” és az ez alkalommal bemutatott szentáldozatra. A búcsújárás katolikus népünknek egyik legnagyobb lelki, rituális élménye. Búcsú szavunk még honfoglalás előtt átvett ótörök szóból ered, jelentése: felmentés. A szentségi bűnbocsánat eltörli a súlyos bűneink miatt megérdemelt örök büntetést, az ideig tartó büntetések elengedését pedig az egyház segítségével kérhetjük jó cselekedetekkel Istentől (Bálint Sándor).
A búcsúhoz hozzátartozik mindig a zarándoklat, vagyis felkeresése a búcsújáróhely szakrális pontjainak (templomoknak, szent helyeknek) és a búcsúvételhez elengedhetetlen vallásos cselekmények elvégzése (gyónás, szentáldozás, virrasztás, keresztútjárás, rózsafüzér és a teljes búcsú vételéhez előírt imádságok elmondása, „érintőzés” a kegyszobornál).

Csíksomlyó kulturális örökségéhez tartozó templomok:
Ferences kegytemplom: (Sarlós Boldogasszony tiszteletére), melynek helyén korábban gótikus templom állott a 15. században, mely a 17. század derekán a török-tatár támadások idején rommá vált, anyagát beépítették a 19. század első éveiben megkezdett barokk templom falaiba. 1976-ban szentelték fel. A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. 1948-ban, XII. Piusz pápa a templomot basilica minor rangra emelte.

Külön értéket képvisel a templomban a stallum a szentélyben és a szószék az templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben. Az orgona 1931-ben épült mai formájában. A színes ablakok 1905-1911-ből valók, a csehországi Grottauban gyártották és a templom ablaküregeiben helyezték el azokat. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll.

Csíksomlyó legfőbb szakrális kincse, öröksége a kegytemplomban álló Mária-kegyszobor, mely a Napba öltözött Asszony ikonográfiai ábrázolása, s mely fél évszázada áll a szentélyben. (A kegyszoborról részletesebben Árgus rovatunkban olvashatnak Csíksomlyói jubileum című cikkünkben.)

Salvator és Szenvedő kápolna: Szent István király egyházalapító rendelete értelmében, 1002-ben kápolnát építettek a Kissomlyó csúcsán, ennek helyén épült az Árpád-korban a mostani templom, melyet a 18. században egy hajóval kibővítettek. A kápolna mellett áll a Szenvedő Jézus kápolnája, ami egy kis fülke csupán. Benne az oszlophoz kötözött Jézus szobrát őrzik. A hagyomány szerint ebbe a kápolnába zárkózott be hajdan, böjtölt és ostorozta magát az a bűnös ember, aki bűnbánatot akart tartani és vezekelni akart bűneiért.

A Kissomlyó és a Nagysomlyó hegy közötti Nyeregben – mely a csíksomlyói pünkösdszombati déli szabadtéri szentáldozat színhelye – 1993-ban oltáremelvényt építettek. 1996-ban a Magyar Kormány tisztségviselőitől kapott támogatásból a csíksomlyói plébános, Makovecz Imre műépítész mérnökkel egy új oltáremelvényt terveztetett, amelynek neve – a magyar címerben is szereplő hármashalom-ábrázolása nyomán – Hármashalom-oltár lett.

A szabadtéri szent helyek között említhető, mintegy a „szabadtéri templomhoz” felvezető lépcsőként a Jézus-hágó a keresztúttal. A stációk előtt az első talapzaton egy magas kőkereszt áll, melynek alján felirat jelzi a kálvária építésének dátumát: 1868.

Toldi Éva
« vissza