K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
A Mátra gyöngyszeme
2014. december 4. - Értékeink-örökségünk
« vissza
naphimnuszpark.jpg, Naphimnusz Park
Naphimnusz Park
A Mátra gyöngyszeme
^ További képekért
kattintson a fotóra!


Mátraházán dobog a hegy szíve – szokta mondogatni Ányos testvér (P. dr. Soós János Ányos), aki egy évtizeden át gondozta – építette, gazdagította – az itt megbújó modern-kori mini ferences kusztódiát, 2005-ben bekövetkezett haláláig. Az Egri Főegyházmegyének így lett talán legszebb gyöngyszeme e természeti szépségekben bővelkedő tájegységén, a Mátra hegyvidékén elhelyezkedő apró település.
Ferences lelkiségi emlékjeleivel – apróka templomával, az Isten alkotta természet ölén a hegy oldalában kialakított, 730 méter magasan a fák között kiépített Naphimnusz-parkjával, és magyar földön egyedülálló egyedi stációsorával, mely Szűz Mária Hét Örömének útján vezeti az imádságos lélekkel érkezőket, igazi lelkiségi központja lett a Mátrának.

Temploma patinás hajlék, mátrai cserkőből épült, tervezője és építője Gajdóczky Dezső építészmérnök volt. Uzdóczy-Zadravecz István ny. tábori püspök 1942-ben szentelte fel Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az építész szellemes ötlettel a szentélyt egy rejtett tetőtéri ablakkal ragyogó fénybe öltöztette. Az aranyfüstlemezekkel borított fenséges tartású Magyarok Nagyasszonya-szobrot, melyet az oltár mellett állítottak fel, Morcsa-Mannhardt Gyula alkotta. Kákonyi Asztrik tervei szerint a templom ablakaiba Szent Ferenc Naphimnuszának gondolatai alapján színes üvegablakokat készítettek. A ferences művész tudatosan arra törekedett, hogy akik a Mátrába kirándulnak, Szent Ferenc ihletével nézzék a teremtett világot. Mivel Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült a templom, ezért a magyar ferences rendtartománynak is egyik lelki központja lett.

Védőszentjük ünnepéhez kapcsolódva évente lelki találkozókat szerveznek itt, legtöbbször gyalogos zarándoklattal jönnek föl a gyöngyösi központból olyankor a barátok.
A templom előtt lépcsősor vezet le a Naphimnusz-parkhoz, amely azután erdei növényektől övezett, szertelenül és szabadon burjánzó bokrok, fák között, madárfüttytől zengő ösvényen vezeti a zarándokokat Assisi Szent Ferenc nyomában. Bizonyára Sík Sándor gyönyörű versét is – melynek sorai a Mátrában több helyen is olvashatók – az a természet iránti himnikus hálaérzet inspirálhatta, ami itt megdobogtatja a zarándokok szívét, valahányszor imádságos lélekkel végigjárják a stációkat:

„Állani némán mint a Mátra, / Nem nézni előre se hátra, / Nem erőlködni befelé sem, / csak bámulni a létezésen. / És köszönteni mindent szépen, / Minden valók testvéreképpen.” Nem véletlen bizonyára, hogy éppen Sík Sándornak köszönhetjük Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának (a Naptestvér énekének) fordítását is (lásd a fotók között!). A teremtett világ testvériségéről áradó himnusz imasorai olvashatók a park keretekbe foglalt faragott képes stációin, melyek Fenyvesi László, mátrafüredi fafaragó munkáját dicsérik, s melyekbe a kerámiaképeket Várkonyi Maréza készítette. Az egyedülálló szakrális parkot Ferenc szelleme hatja át. A parkösvény emelkedőjén egy kis körkápolna épült. Az Öt Szent Seb kápolnája előtt legyökerezik az ember. Itt örökítették meg Ányos testvér és segítői azt az eljegyzett állapotot Szent Ferenc életében, amelyről Szent Pál apostol is beszél a Galatákhoz írott levelében, vagyis hogy miként is volt ő már életében Krisztussal együtt keresztre feszítve: „a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal keresztre vagyok feszítve. Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem. Amennyiben most testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem, s önmagát adta értem” (2,20.).

A kápolnában Várkonyi Maréza életnagyságú szoborkompozíciója azt a pillanatot ábrázolja, ahogy Ferenc stigmáin át összefonódik a kereszten Krisztussal, osztozva áldozatában. A park és a kápolna teszi a hegyoldalt szent heggyé, az itáliai La Verna magyar másává, azaz a Magyar Alvernává, ahogy magyarosított fordításban emlegetjük azt a helyet, ahol Szent Ferenc stigmatizációja történt.

S valóban, az embert szinte magával ragadja itt az Isten alkotta természet ölén, a hegy oldalában a fák között kiépített parkban a Szent Ferenc-i ujjongó lelkesedés, a boldog hálaadás a teremtett világ csodálatos adományáért. A nyolc állomásból álló park is az egykori plébános, Ányos testvér elképzelése nyomán készülhetett el 2001-ben. Ányos atya több mint egy évtizedig szolgált az üdülőhelyen, ott is lakott, egyszerű szerzetesi cellájában, kedvessége, közvetlensége távolból érkezőket is újra és újra visszavonzott ide.

2005-ben a szeretet és a megbecsülés jeleként saját kérésére itt is temették el, a templom bejárata előtti kereszt tövében. Szent Ferenc szavát követve a hálás hívek búcsúfohásza olvasható alkalmi sírkövén: „Áldott légy, Uram, Ányos testvérünkért!”.
A Szűz Mária Hét Öröme stációsor, amely a templom oldalán kívül került felállításra 2000-ben, tulajdonképpen a ferences rózsafüzér művészi kifejtése, ábrázolása. A hagyományos ferences rózsafüzér ugyanis hét tizedes, és Szűz Mária hét örömének tiszteletére imádkozzák. A képek, melyek a stációkeretekben láthatók, e rózsafüzér-titkokat ábrázolják:

Áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus…,

Akit te Szent Szűz a Szentlélektől örömmel méhedbe fogadtál.
Akit te Szent Szűz Erzsébetet látogatván örömmel hordoztál.
Akit te Szent Szűz örömmel a világra szültél.
Akit te Szent Szűz a három szent királynak imádására örömmel nyújtottál.
Akit te a templomban örömmel megtaláltál.
Akit te halottaiból feltámadva elsőnek örömmel láttál.
Aki téged, Szent Szűz a mennybe fölvett.

A stációsor tűzzománc képeit Hertay Mária készítette. Ünnepi alkalmakon közösen imádkozzák itt a hívekkel a rózsafüzér-imádságot, de legtöbben a szertartások előtt is végigjárják csendes meditációban a parkot, s elmondanak egy-egy tized rózsafüzért Mária közbenjárásáért.

Toldi Éva
« vissza