K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi Hírmozaik
2014. december 4. - Értékeink-örökségünk
« vissza
fajdalmaskrisztuskoreliefsiklos.jpg, Fájdalmas Krisztus kőrelief -Siklós
Fájdalmas Krisztus kőrelief -Siklós
Múzeumi Hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!



„Víz alatti kis Pompeji”

Elsüllyedt ókori települést, „víz alatti kis Pompejit" tártak fel az Égei-tengerben, Délosz északkeleti partjainál - jelentette be közleményben a görög kulturális minisztérium.

Az alig 2 méteres mélységben egy fazekasműhely és más építmények maradványaira bukkantak. A búvárrégészek terrakotta edényeket, továbbá egy égetőkemencét tártak fel. Hasonló műhelyek kerültek napvilágra Pompejiben és Herculaneumban is. Déloszt szent helyként tartották számon, a görög mitológia szerint ez volt Apolló, a Napisten szülőhelye. Kultikus helyként és az égei-tengeri rabszolga-kereskedelem központjaként Délosz 700 éven keresztül, a Kr.e. 8. és a Kr.e. 1. század között élte virágkorát. Hanyatlása az után kezdődött, hogy VI. Mithridatész pontoszi király Kr.e. 88-ban lerohanta a szigetet és lemészárolta 20 ezer lakosát. Délosz a Kr.u. 5. századtól véglegesen elnéptelenedett.

*

Négyezer éves „hölgy” Egyiptomban

Gazdagon felékszerezett múmiát tártak fel Egyiptomban – adta hírül nemrég az a spanyol régész-kutatócsoport, akik Luxorban, a Nílus nyugati partján, a III. Thotmész (Thutmoszisz) fáraó halotti temploma alatti nekropoliszban végeznek ásatásokat.
A feltárások 2008 óta folynak, a hetedik ásatási szezon októberben kezdődött és január közepéig tart. A lelet a Középbirodalom (Kr.e. 2137-1781) idejéből származik, a felékszerezett hölgy, ahogy a régészek elnevezték az elhunytat, a harmincas éveiben távozott az élők sorából. Csaknem négyezer éven át megőrizte a kincseit, köszönhetően annak, hogy sírjára egy hatalmas kőtömb zuhant, mielőtt a sírrablók kifoszthatták volna. A szikladarab eltávolítása után fedezték fel a régészek a fakoporsót és az ütéstől megsérült múmiát.
A korabeli elithez tartozó nőt csodaszép, féldrágakövekből és aranylemezekből fűzött nyaklánccal ékesítették, amelyen egy 20 grammos, kagylót formázó arany függő is volt. Mindkét csuklóján aranykarkötőt, bokáin csavart ezüstláncot viselt.
A fantasztikus leletek arról tanúskodnak, hogy III. Thotmész halotti temploma alatt kiterjedt nekropolisz rejtőzik, ahol a Középbirodalom nemessége temetkezett – ismertette a spanyol régészcsoport vezetője.

*

Adventi fényüzenetek Székesfehérváron

Adventi fényüzeneteket vetítenek a székesfehérvári püspöki palota homlokzatára, a különleges és egyedi díszkivilágítást advent első vasárnapján, november 30-án kapcsolják fel.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója a fényüzenetekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a püspöki palota homlokzatán egyszerű, közérthető szövegek és képek láthatók majd, amelyek a liturgikus szövegek alapján hetente változnak. Így az első hét témája a bizalom lesz, amelyet a vigasztalás, az öröm és a remény követ. December 21-én a lakosságnak is lehetősége lesz karácsonyi jókívánságainak elhelyezésére a homlokzaton. Ezen az estén 18 és 22 óra között ezer jókívánság lesz látható, amelyeket 12 másodpercig vetítenek ki. A jókívánságokat interneten, e-mailben lehet eljuttatni az üzenetküldőknek.

*

„A megváltás titka”

„A megváltás titka” címmel nyílt kiállítás nemrég a pécsi dóm kőtárában, amely a velencei Szent Márk-bazilika mozaikjait mutatja be reprezentatív tablókon.
Az „aranytemplomként” (chiesa d’oro) ismert velencei székesegyház 828 óta őrzi Szent Márk evangélista földi maradványait, melyek kalandos úton kerültek Alexandriából Velencébe. A ma látható épület elődjének építését 828-ban rendelte el a dózse a relikviák méltó elhelyezésére; a jelenlegi bazilika valószínűleg a 11. században épült. Mozaikfelülete 800 négyzetmétert tesz ki, a muranói üveggyárban készült mozaikkockákból áll; az aranyozáshoz színarany lemezeket használtak fel. Az apszisban Krisztus Pantokrátor-ábrázolás látható, alatta Velence védőszentjei; a mozaikok másik csoportja Krisztus életét jeleníti meg; ezenkívül Mária élete, az apostolok, próféták szerepelnek a bazilika falait beborító mozaikokon.
Az Olaszországból Budapestre, majd Pécsre érkezett vándortárlatot december 15-ig tekinthetik meg a látogatók.
*
Szent László és Székesfehérvár

A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum a közelmúltban konferenciát rendezett „Szent László és Székesfehérvár” címmel, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat támogatásával.
A konferenciára a magyar középkorral foglalkozó tudományok legjelesebb képviselői érkeztek a Szent István Művelődési Házba, hogy megosszák kutatásaik eredményeit egymással és a konferencia népes hallgatóságával.
Szent Lászlót, a hetedik Árpád-házi uralkodót megkülönböztetett tisztelet övezi Székesfehérvárott, hangzott el, hiszen ő kezdeményezte 1083-ban I. István és fia, Imre herceg szentté avatását abban a prépostsági templomban, melyben később a lovagkirály oltára is állt. Az ülésszakon az előadók elemezték többek között a történeti kutatás eredményeit Szent László bel- és külpolitikájáról, szó volt 1092 után íródott legendájáról, a király III. és II. törvénykönyve szövegeinek szerkesztéséről, későbbi szövegmódosításairól, Szent László lánya Piroska, a későbbi Eiréné szent bizánci császárné Magyarországon részleteiben alig ismert életéről és kultuszáról, a király szentté avatásának körülményeiről, a Szent Lászlóról írott elbeszélő forrásokról, a „három magyar szent király” (István, László, Imre) ikonográfiájának kialakulásáról, a Szent Lászlóról szóló 18–19. századi népénekekről, s arról is, hogy az utóbbi években számos erdélyi és felvidéki középkori templomban kerültek elő Szent László legendáját ábrázoló falképek, falkép-töredékek. Az előadások anyagából jövőre konferenciakötet jelenik meg a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Magyar királyok és Székesfehérvár című sorozatában.
*
Fájdalmas Krisztus a siklósi várban

Bartos György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Örökségvédelmi Központ Műemléki Kutatási Osztályának főmuzeológus kutatója a siklósi vár északi és a nyugati szárnyának homlokzatain egy Fájdalmas Krisztust (Vir Dolorum) ábrázoló kőfaragványt fedezett fel, és bontott ki kutatómunkája során.
A 2004-ben kezdődött kutatás során, mint elmondta, számos – a török kori és barokk falakba másodlagosan, falazókőként beépített – gótikus és reneszánsz kőfaragványt bontott ki, melyek közül jelentősebbek voltak eddig egy gótikus zárterkély egyes faragványai és egy oroszláncímeres töredék. A Fájdalmas Krisztust ábrázoló kőfaragvány a kutatás legvégén került elő meglepetésként. A szenzációs lelet egy igen finoman megmunkált kőhasábban rejtezett, melyen az alaposabb vizsgálat révén a kibontás során igazi műalkotás került napvilágra.
A kutató valószínűnek tartja, hogy a szobor a Garai-kori (még az 1507–15 között felépített szentély nélkül működő) várkápolnához tartozott, talán egy szentségtartó, vagy inkább egy oltár felső elemeként, amely a vár és a kápolna Garai Jób-féle átalakításakor készülhetett. A nyugati homlokzati falba feltehetően 1543-ban, Siklós törökök általi elfoglalásakor építhették be, amikor a várkápolnát – berendezését eltávolítva – dzsámivá alakították át. Az ostrom során szétlőtt nyugati szárny helyére azonnal falat építettek, s ennek építői (bizonyára keresztények) olyan kegyelettel és gondossággal építették be a Krisztus-reliefet, hogy az szinte teljes épségben került elő.

(Összeállította: Toldi Éva)
« vissza