K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2015. január 1. - Értékeink-örökségünk
« vissza
fatimaikalvariakeresztjei.jpg, Fatimai kálvária keresztjei
Fatimai kálvária keresztjei
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Kovács Margit-kiállítás nyílt Hódmezővásárhelyen

Kovács Margit Kossuth-díjas keramikusművész (1902-1977) alkotásaiból nyílt kiállítás Hódmezővásárhelyen a Nemzetközi Kerámia Központban novemberben, mely ez év január 15-ig tart nyitva. A tárlat ötven művén keresztül mutatja be a művésznő munkásságát: alkotómódszerének fejlődését, valamint ábrázolásainak változásait.
A kiállítás anyaga a szentendrei Ferenczy Múzeumból érkezett, és folytatása annak a bemutató sorozatnak, amely neves keramikusok előtt tiszteleg. A kerámiaközpontban ezúttal eddig még nem láthatott, köztük szakmai kuriózumnak számító alkotásokat is megtekinthet a nagyközönség. Az érdeklődők megismerhetik többek között Kovács Margit néhány, az 1920-as években készült munkáját, például azt a kerámiát, amelyen egy szemeskályha csempéin ábrázolta az apostolokat. A tárlaton az alkotó bibliai és népművészeti témájú művei mellett láthatók a paraszti élet jeles pillanatait, a görög mitológia alakjait, archaikus meséket, a mondavilág közismert figuráit idéző munkái is.

Elkészült a kamalduli kolostor felújítása Majkon

Befejeződött az egykori kamalduli remeték rendje főépületének, kolostorának felújítása Majkon. A 18. századi épületegyüttes központját 885 millió forintos uniós támogatásból újították föl.
A rendet Szent Romuald, egy lombardiai hercegi család sarja alapította 1009-ben Itáliában, egy Malduli nevű gazda által felajánlott vadregényes birtokon, innen ered a közösség elnevezése. A remeték a lelki tökéletességre törekedtek, ennek elérése érdekében magányosan, elmélyülten éltek. „Fehér barátoknak” is nevezték őket ruhaviseletük miatt. A zárt közösségben egymással nem kommunikálhattak s a külvilággal sem. A némasági fogadalom alól csak a december 28. és január 2. közötti napok voltak kivételek: ekkor a refektóriumban gyűltek össze, máskor azonban cellaházuk telkét is csak engedéllyel volt szabad elhagyniuk. Magyarországra III. Károly (1685-1740) uralkodása idején települt a kamalduli remeték rendje, amelynek anyakolostora az olaszországi Muránóban volt. A rend magyarországi megtelepedése érdekében Galánthai Esterházy József gróf felajánlotta majki birtokát a Nepomuki Szent János tiszteletére emelt remeteség számára és a kamalduli szerzetesrendnek ajándékozta, amelyet 1733-ban hiteles alapítólevélben rögzítettek. A remeteség terveit Franz Anton Pilgram (1699-1761) osztrák építőmester készítette az első magyar alapítású Nyitra megyei Zobor-hegyi kamalduli remeteség épületegyüttesének mintájára. A magyarországi alapítások sorában a majki a negyedik, egyben utolsó is volt (épült még kolostor a Sopron vármegyei Lánzsér váránál, valamint a Szepes vármegyei Lechnicen).
A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő, műemléki védettség alatt álló épületegyüttes. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal. A rendnek a majkihoz hasonló kolostora Olaszországban és Lengyelországban maradt fenn. A lengyel remeteség falai között még ma is élnek a fehér barátok. A majki kolostor működése nem volt hosszú életű. Alig negyven évig éltek itt szerzetesek. II. József, a kalapos király eltörölte az itteni kamanduli rendet, a remeteség 1784-ben elhagyatott lett. Az épületeket, a berendezést elárverezték. A birtokot ekkor bérbe adták, a valahai kolostorépületben két pesti kereskedő posztómanufakturát létesített. A remetelakokba szövő- és fonómesterek költöztek, családostul. Az 1800-as évek derekán pazar vadászkastéllyá alakították át, díszes angolkerttel, a tavon fürdőházzal. Ez lett az Esterházy-család téli lakhelye. 1945-ben az ideérkező orosz csapatok ládákban, szekrényekben hordták ki a mozdítható értékeket. Az Esterházy-család a tizenhármas cellalakásban talált menedékre. A gróf, Esterházy Móric felesége, Károlyi Margit lánytestvérével tábori kórházat hozott létre az épületekben, ahol sebesülteket ápoltak. A sokat megélt remeteség később volt alkotóház, úttörőtábor, munkásszálló. A leromlott épület helyreállítása végül 1962-ben kezdődött meg a Műemléki Felügyelőség által.
A műemlék-együttes 2001-ben került a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe. A közelmúltban közel 10 cellaházat felújítottak, amelyekben részben kiállítások fogadják a látogatókat, részben üdülési célú szálláshelyként szolgálnak. Állandó történeti kiállítás mutatja be a majki kolostor történetét, és egy fotótárlat a krakkói kamalduli rend életébe ad bepillantást.

Szobrot állítanak Kondor Lajos emlékére Fatimában

Kondor Lajos verbita szerzetes (1928-2009) a portugáliai Fatimában 1917-ben történt jelenések szemtanúi boldoggáavatási perének alposztulátora volt, aki sok éven át rejtve terjesztette az egykori szocialista országokban Fatima irodalmát és a Szeplőtelen Szív tiszteletét. A fatimai üzenet terjesztéséért, és a fatimai magyar kálvária létrehozásában végzett tevékenységéért (amelynek anyagi alapját az 1956-os menekültek adományai teremtették meg.) elévülhetetlen érdemeket szerzett. Kondor atya tiszteletére a szobrot a lisszaboni Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület állítja a magyar nagykövetség támogatásával. A szobor alkotója Joăo Sousa Araújo. Az ünnepélyes szoborállításra 2015. március 15-én kerül sor.



Emléktáblát avattak a bencés Jáki-testvérek emlékére

A Bencés Diákok Győri Egyesülete emléktábla-avatással és konferenciával emlékezett meg a győri születésű Jáki-testvérekről; Jáki Zénó, Jáki Szaniszló és Jáki Teodóz bencés atyákról, akik maradandóan szép emléket hagytak több ezer bencés diákban tudós-tanári munkásságukkal, bencés igényességükkel, keresztény és magyar lelkiségükkel. Az emléktáblát győri szülői házuk falán (Zrínyi u. 6.) Bíró László tábori püspök, bencés öregdiák szentelte fel.
Az esemény azért tekinthető rendkívülinek, mert ritkán adatik meg, hogy egy családból három testvér is a bencés szerzetesi életet választja, fogalmazott avatóbeszédben Bíró László püspök. A három testvér mindegyike valamilyen módon a győri bencés gimnáziumhoz is kötődött. A legidősebb fiú, Zénó atya (1919-2013) a rend győri gimnáziumában érettségizett, majd itt is tanított, 1977-1982 között pedig igazgatóként vezette az iskolát. Szaniszló atya (1924-2009) is itt érettségizett, majd a történelem viharai folytán az Egyesült Államokban futott be tudományos karriert fizikusként és teológusként. Munkássága eredményeként megkapta 1987-ben a Templeton-díjat. Teodóz atya (1929-2013) 1956-tól élete végéig a győri rendház lakója volt, a gimnáziumban énektanár, karvezető, valamint a templom kántora. Szívügyének tekintette a határon túli magyarok, elsősorban a csángók hagyományainak, zenei kultúrájának megismertetését, megszerettetését nemcsak saját diákjaival, hanem országszerte tartott előadásai révén minden érdeklődővel.
A megemlékezés konferenciával folytatódott a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium dísztermében, melyen többek között dr. Nedeczky Árpád főállatorvos emlékezett Jáki Zénóra, prof. dr. Vizi E. Szilveszter kétszeres Széchenyi-díjas kutatóorvos Jáki Szaniszlóra, prof. dr. Cs. Varga István irodalomtörténész, bencés öregdiák pedig Jáki Teodózra.
« vissza