K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
MÚZEUMI HÍRMOZAIK
2015. február 18. - Értékeink-örökségünk
« vissza
aba-novakvilmospannonhalmisecco1.jpg, Aba-Novák Vilmos Pannonhalmi secco
Aba-Novák Vilmos Pannonhalmi secco
MÚZEUMI HÍRMOZAIK
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Érdekességek a magyar múzeumok újdonságaiból

Szobrot állítanak Aba-Novák Vilmos emlékére
Pogány Gábor Benő szobrászművész Aba-Novák Vilmos (1894 – 1941) festő, grafikus egészalakos bronzszobrának modelljét készíti Szolnokon. A szobrot Székesfehérváron állítják fel tavasszal. A királyi városban megkülönböztetett tisztelet övezi Aba-Novák Vilmost, aki 1942-ben készítette el a Szent István-szarkofág részére emelt mauzóleum falaira secco-sorozatát, amely a magyar história kezdeteitől villantja fel emlékezetes történelmi eseményeinket, mutatja be jeles magyar személyiségeinket. Vajk megkeresztelkedésének ábrázolásával indul a képsor, majd Szent István megkoronázása kapcsán megelevenedik a Szent Korona története. Az alkotó végigkíséri a Szent Jobb történetét is, valamint feltűnnek a falakon a magyar történelem kiemelkedő alakjai, királyai, az adott korszakot képviselő közéleti személyiségek is, így például a kormányzó Horthy Miklós és a csuklyás Anonymus alakjában az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint. Az 1950-es évek elején a secco-sorozatot lemeszelték Horthy Miklós alakja miatt, azonban a meszelés megvédte az alkotást az időjárás viszontagságaitól, s ma újra látható.
Aba-Novák Vilmos 1912–14 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd dolgozott a szolnoki művésztelepen és Nagybányán is. 1928–30-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Mint freskófestő, számos állami és egyházi megbízást teljesített. Az 1930-as években érte el csúcspontját freskófestészete. Ő festette többek között a jászszentandrási római katolikus templom, a szegedi Hősök kapuja freskóit, a pécsi temetőkápolna, a sikondai és csornai templomok faliképeit, a városmajori templom mennyezeti és szentélyképeit, a pannonhalmi millenniumi emlékmű körfalának seccoját, amelyen a Szent István-i államalapítást szimbolizáló képe látható (amelyet azonban halála miatt mások fejeztek be). 1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás, 1940-ben a XXII. velencei biennále nagydíját.

Kínai kéziratokat ad ki a Vatikáni Könyvtár

Kínai kéziratokból és nyomtatványokból jelentet meg forráskiadványokat a Vatikáni Könyvtár, adta hírül a Vatikáni Rádió. A könyvtár a tulajdonában lévő háromezer (a 14. századtól a 20. század elejéig készült) kínai nyelvű kéziratból és nyomtatványból jelentet meg több szakaszban bő válogatást.
A kiadványok között nagy számban találhatók misszionáriusok írásai, köztük a jezsuita Matteo Ricci művei, de számos írás más jezsuita, ferences és domonkos szerzetestől is. Az első szakaszban a legérdekesebb, leginkább kutatott műveket adja közre a könyvtár. A misszionáriusok utazásaival megkezdődött a fontos művek és fordítások cseréje, így számunkra, európaiak számára ismertté vált a kínai kultúra, a kínaiak pedig megértették a mi gondolkodásmódunkat, tájékoztatta a sajtót a könyvtár prefektusa. A kötetek arról tesznek tanúbizonyságot, milyen mélyen kötődtek a művek szerzői a kínai gondolkodáshoz, élethez.
Az első lépés a szövegek kiválasztása volt, ezt a másolatok elkészítése követte, végül pedig a digitalizáció. A kiválasztásban hangsúlyos teológiai és filozófiai szempontok mellett figyelmet kaptak tudományos és irodalmi művek is. A könyvtár célja, hogy a művek elősegítsék Kelet és Nyugat párbeszédét. A projektben a Vatikáni Könyvtár együttműködő partnere a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem, illetve támogatást kapott a La Sapienza római egyetemtől, a római Konfuciusz Intézettől is.
A Vatikáni Könyvtár (latinul Bibliotheca Apostolica Vaticana) a Szentszék könyvtára. Egyike a világ legrégibb könyvtárainak, és az egyik legkülönlegesebb történelmi iratgyűjteménnyel rendelkezik. Források szerint V. Miklós pápa alapította 1448-ban 350 görög, latin és héber nyelvű kódexszel. Akkoriban ez volt a nyugati világ legnagyobb könyvtára. Jelenleg a könyvtár 75 ezer kéziratot, 1,1 millió nyomtatott könyvet őriz, ebből 8500 ősnyomtatvány. A gyűjtemény leghíresebb darabja a Codex Vaticanus, a legrégebbi ismert Biblia-kézirat. A Vatikáni Könyvtár történelmi, jogi, tudományos, teológiai és filozófiai kutatókönyvtár. Bárki szabadon használhatja, aki megfelelő kutatói engedéllyel rendelkezik.

Megújult a Mátyás-templom orgonája

Befejeződött a Mátyás-templom orgonájának felújítása. Közel hat év után január 25-én, a délelőtti 10 órás szentmisén hallhatta először a közönség a főváros legnagyobb orgonáját, amelyet 2009 és 2015 között a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra újított fel Végh Antal orgonaépítő mester vezetésével. Ötven szakember dolgozott rajta hat éven át, összesen 44 ezer munkaórában. A terveket Hock Bertalan, a templom orgonaművésze készítette; az 1893-ban készült orgonaszekrényt Erdei Barna restaurálta. 2013 októberére befejeződött az épület műemléki rekonstrukciója, a felújított orgona összeállítása ezt követően kezdődhetett meg, a finomhangolásokat idén januárra végezték el. A 210 milliós beruházást a magyar állam finanszírozta.
A hangszerszekrény már 1893-ban elkészült Schulek Frigyes tervei alapján, azonban a benne elhelyezett hangszer nem felelt meg a templom egyházzenei igényeinek. 1909-ben készült el Rieger Ottó budapesti gyárában a „királyi orgona” abból az 50 000 koronából, amelyet Ferenc József adományozott koronázásának negyvenedik évfordulója alkalmából. A hangszert azóta többször átépítették. Az 1931-es felújítást követően a második világháború alatt súlyosan megsérült, 1947-ben megjavították. Teljes felújításra azonban ekkor nem került sor, ez csak 1983–84-ben vált lehetővé a csehországi Rieger-Kloss orgonagyárban.
2009-ben az akkor éppen százéves orgonát ismét lebontották és a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra műhelyébe szállították. Belső elrendezését megváltoztatták, ezzel lényegesen javult a sípsorok kihangzása, és felerészben láthatóvá vált a templom nyugati rózsaablaka is. A felújítás után újra felépített hangszert 2014. november 16-án Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg ünnepélyes keretek között. A kóruskarzat nagy orgonája mellett épült egy karorgona is a sekrestye feletti karzaton, ahová Schulek Frigyes is tervezett orgonát, amely végül nem valósult meg. Így most két orgona van a templomban, amelyek egy egységet alkotnak. Ha a két orgona együtt szólal meg, szinte sztereóhangzásban veszi körül a zene a közönséget – mondta el Hock Bertalan. Egyszerre négy orgonista is megszólaltathatja a hangszereket, mert négy játszóasztal tartozik hozzájuk.

Pálos kiállítás Pécsett

„Pálosaink, a fehér barátok” címmel nyílt reprezentatív kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Pálos Rend közös rendezésében tavaly októberben a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában. A tárlat – amely 2015. február 8-ig látható – az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség hitét és tevékenységét, valamint történelmünkre és kultúránkra gyakorolt hatását, páratlan kulturális, művelődés- és művészettörténeti értékeit mutatja be, az alapítás időszakától kezdve egészen napjainkig. Közel nyolcszáz év kincsei tárulnak a látogató tekintete elé.
Az értékes gyűjtemények körében látható többek között a Festetics-kódex is, mely egy magyar nyelvű imádságoskönyv, amelyet Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára állítottak össze a nagyvázsonyi pálos kolostorban a 15. században. Ezt legszebb díszítésű magyar nyelvemlékünkként tartjuk számon. Látható továbbá a nagyvázsonyi pálos kolostor 1513-ban keletkezett ún. Czech-kódexe is, valamint a częstochowai kolostor szintén 15. században keletkezett, hazánkban eddig még soha nem látott kódexe, amelynek magyar nyelvű bejegyzését Domokos Pál Péter fedezte fel 1965-ben lengyelországi kutatóútján. E bejegyzés becses magyar nyelvemlék, egy Mária-imádság a latin nyelvű kódexben a latin Credo mellett 1501-ből: „Ọ Edesseges Ziz maria ez vÿlagnak megh velagọsithọÿa / velagọsíchad megh az ọn lelkemeth, ọs ọsmerhes megh ọngenith az the zsọnt fÿadgal iesussal/ Ọ edesseges ZiZ maria michor az ọn lelkem asz ọn thesstutwl el thawozigh* erussichedh megh zenth haromsagnak zethiben ọs ne hagh ongginọth ketchegebọn essnọm. A lap bal oldalán a csillag helyére szánt betoldás pedig: „othalmaz megh engometh mas pokolbeli ellensoghthwl.” A kis magyar imádság névtelen szerzője nyilvánvalóan a częstochowai kolostor magyar pálos tagja volt. Az ima mai átirata: „Ó édességes Szűz Mária, / Ez világnak megvilágosítója, / Világosítsd meg az én lelkemet /És ismertess meg engemet/ A te szent fiaddal, Jézussal./ Ó édességes Szűz Mária, / Mikor az én lelkem az én testemtől eltávozik, / Oltalmazz meg engemet más pokolbeli ellenségtől, / Erősíts meg Szent Háromságnak hitében, / És ne hagyj engemet kétségbeesnem.”
Mivel a pálosok Szent Ágoston Reguláját követik, a tárlaton láthatók ennek különböző korokban megjelent írott és nyomtatott változatai. S e mellett a legjelentősebb közgyűjteményekből származó eredeti kéziratok, híres pálosokat ábrázoló festmények, misekönyvek, időszaki kiadványok, korabeli képeslapok, filmhíradó-részletek is.

Összeállította: Toldi Éva
« vissza