K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2015. március 10. - Értékeink-örökségünk
« vissza
azassisibazilikaferskoreszleterestauralaselottesutan.jpg, Az Assisi Bazilika freskórészlete restaurálás előtt és után
Az Assisi Bazilika freskórészlete restaurálás előtt és után
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Feltárták Jézus elítélésének lehetséges helyszínét


Egy évek óta zajló jeruzsálemi ásatás során a kutatók egy eddig ismeretlen épület falait fedezték fel, amelyet a törökök és a britek börtönként használhattak, korábban azonban Heródes palotájának része volt – tudósított január elején a Múlt-Kor történelmi portál.
A régészeti leletek, valamint a történeti források, illetve az evangélium szövegei szerint ezen a helyen folyhatott Jézus Krisztus „tárgyalása”, amelynek során a Megváltót halálra ítélték.

Mintegy 15 évvel ezelőtt a Jeruzsálem történetét kutató régészek a Dávid Tornya Történeti Múzeum területeire is kiterjesztették az ásatásokat. Az egyes régészeti rétegeket egymás után feltáró szakemberek az óvárosban álló intézmény mellett egy elhagyatott épület – mely az oszmán, illetve a brit uralom idején börtönként funkcionált – padlója alatt különös leleteket fedezték fel, egy ókori palota maradványaira bukkantak. kutatók úgy vélik, a nép által halálra ítélt Jézus Krisztus tárgyalásának helyszínére bukkantak. A zsidó-palesztin összecsapások, valamint a pénzhiány okozta csúszások miatt az éveken át húzódó ásatások eredményeit csak ez év elején tárhatták a nyilvánosság elé.

Az elmúlt években a börtön falaiban a zsidó államért küzdő mozgalom képviselői által az 1940-es években vésett szimbólumoktól kezdve a keresztesek korából származó festett medencén át Nagy Heródes palotájának maradványaiig a történelem több korszakából is találtak jelentős leleteket.

Kézzel másolt Újszövetség készül Szegeden


A kezdeményezést tavaly szeptemberben hirdette meg a szegedi Tátra téri Szent Gellért-templom felszentelésének idei negyvenedik évfordulója alkalmából Benyik György plébános, aki teológusként és a szegedi biblikus konferencia szervezőjeként is ismert. A program célja, hogy Szentírás vasárnapján – amely nagyon közel esik a templom felszentelésének évfordulójához, szeptember 21-éhez – zarándoklat keretében kézzel másolt szegedi bibliát vihessenek majd ajándékképpen Ferenc pápának.

Jeles szegedi személyiségek közreműködésével folytatódott az idén a magyar kultúra napján az Újszövetség könyveinek kézírásos másolása a Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában, adta hírül a Magyar Kurír. A Szent Gellért Plébánia kezdeményezésére készülő könyvritkaságot zarándokok viszik el ősszel Ferenc pápának. A másolás jelenleg Márk evangéliumánál tart, eddig háromszázan kapcsolódtak be a közös munkába. Az ökumenikus imahét apropóján a baptisták a Jelenések könyvét másolták le, de tollat ragadtak a piarista diákok is, sőt a szegedi börtön rabjai is csatlakozhattak a kezdeményezéshez. Benyik György elmondása szerint mintegy ezerkétszáz embernek kell részt vennie a másolásban ahhoz, hogy pünkösdre elkészülhessen a kézírásos Újszövetség. A lap alján aláírásukkal teszik személyessé a kéziratot a másolók. Az elkészült kéziratot szeptember 20-án mutatják be a Szent Gellért templom felszentelésének jubileumán, majd pedig zarándoklat keretében viszik Rómába. A készülő kötet illusztrálására pályázatot hirdetnek, tervek szerint művészeti középiskolás diákok rajzai fogják majd ékesíteni a kézírásos Szentírást.

Szerzetesnők Magyarországon – 1920–2015

„Szerzetesnők Magyarországon – 1920–2015” címmel egyháztörténeti és iskolatörténeti kiállítás nyílt Debrecenben, a Boldogasszony Iskolanővérek Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumának aulájában a megszentelt élet éve alkalmából.

A tárlat bemutatja az intézet indulásának kezdeteit, az alapítókat, Svetits Mátyást, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara első elnökét és feleségét, akik vagyonukat végakaratukkal a Temesvárról érkezett, a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek vezetése alatt létesítendő nevelőintézet javára hagyták, amely fel is vette az alapítók nevét.

Az intézetben 1948-ig, az államosításig elemi, felső népiskolai, polgári, nőipari, leánygimnáziumi, líceumi képzés is volt. 1950 nyarán a kommunista diktatúra deportálta az iskolanővéreket, de az Egyház és az állam közös megegyezése értelmében hamarosan folytathatták a munkát, bár szigorú állami ellenőrzés alatt és nem az egész épületben. A tárlat széles fotó- és dokumentációs anyaggal kíséri nyomon az iskola történetének eseményeit, bemutatva a rendszerváltozással újrakezdődött szabad tevékenységet, a teljes épület visszaszerzésével a négy évfolyamos leánygimnázium hat évfolyamossá bővülését, majd 2012-től koedukált középiskolává alakulását.

Templomaink tegnap és ma


„Templomaink tegnap és ma” címmel nyílt kiállítás nemrég a Fuga Budapesti Építészeti Központban, mely a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara rendezésében a régió 20. és 21. századi templomépítészetét mutatja be, kapcsolódva egyszersmind az Árpád-kori templomok kiállításához. E két távoli korszak egymás mellé állítása alkalmat kínál arra, hogy a látogató összevesse építészeti megoldásaikat, vizsgálja településbe épültségüket és közösségi tereik jellemzőit, eltérő és hasonló megoldásaikat. A középkori templomok meghatározták egy adott település szerkezeti kialakulását, míg ez a jelenkorban nem mondható el, hangzott el a kiállítás megnyitóján. Ma a templomok a városok központjaiból egyre inkább a perifériára szorulnak, ezáltal elveszítik városteremtő és szervező funkciójukat. S ezzel korunk valláshoz és a transzcendenshez való viszonyáról is beszélnek. (MTI-információ)

Visszatért Pécsre egy különleges ősnyomtatvány

Újra a Pécsi Egyházmegye tulajdonába került az itáliai Roberto Caracciolo „Beszédek a szentek dicséretéről” című 15. századi prédikációskötete, melyet február 25-én mutattak be a Dóm-kőtárban – írja a Pécsi Egyházmegye honlapja. Az 1489-ben Velencében kiadott kötet Caracciolo szentbeszédeit tartalmazó latin nyelvű ősnyomtatvány, amely elsősorban egyházmegyei vonatkozása miatt kiemelkedő fontosságú: egy pécsi ferences prédikátor tulajdonát képezte a 15. század végén. Egykori tulajdonosától ugyanis nemcsak széljegyzetek maradtak fenn a kötet lapjain, de a nyomtatvány végén nyolc kézzel írott lap (prédikációvázlat) is található, amely a ferences betoldása. A prédikátor feltehetően Pécs hivatalos hitszónoka volt az 1490-es évek derekán.

Boldog Sándor István-kiállítás a Ferencvárosban

Boldog Sándor István és szalézi szerzetesnövendék társa, Dániel Tibor 1952-es ÁVH általi elhurcolásának emlékére kiállítás nyílt február elején a Don Bosco Szaléziak rendezésében a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben. A tárlat helyszíne is kapcsolódik a szomorú eseményhez, ugyanis tőle nem messze van az az utca, ahonnan a növendékeket elhurcolták.

A kiállítás fontos célja, hogy a ferencvárosi polgárokat megismertesse a boldoggá avatott vértanúval, Sándor Istvánnal és életpéldájával. A tárlaton tárgyi emlékeket mutatnak be, ezúttal elsőként látható az a logarléc, amely megjárta az ÁVH Fő utcai börtönét, ahol Sándor Istvánt fogva tartották, kihallgatták, végül pedig felakasztották. Ez a logarléc egyik pertársának, Pokorni Jánosnak a tulajdona volt, akit Sándor István után egy hónappal tartóztattak le. A logarléc benne maradt a zakója zsebében. A másik érdekes tárgy Sándor István bicskája, amely egy mindennapi használati tárgy volt, amit a szerzetes mindig magával hordott, s a nyelét is ő faragta.



Elrontották az Assisi bazilika freskóinak restaurálását

Elrontották az Assisi bazilika freskóinak restaurálását – adta hírül nemrég az MTI római tudósítója.
Az olasz kulturális minisztérium leállíttatta az umbriai Assisi bazilika freskóinak helyreállítását, mivel a tárca szerint a beavatkozás erőteljesen módosította az eredeti 14. századi alkotások színét és részleteit is. Francesco Scoppola, a minisztérium műemlékvédelmi igazgatója szerint az eddigi helyreállítási munkák teljesen megváltoztatták a bazilika falait fedő freskósorozat eredeti színárnyalatait, és a restaurálás következtében több helyen teljesen láthatatlanná váltak az ábrázolások részletei. A freskókat a középkori itáliai festészet legnagyobb művészei - Giotto (1267-1337), Simone Martini (1284-1344) és Pietro Lorenzetti (1280-1348) - festették.

A bazilikában szolgáló ferences szerzetesek az umbriai műemlékvédelmi felügyelet véleményét is kikérték, amely szerint azonban a restaurálás semmilyen kárt nem okozott a középkori freskókban. A restaurátorok egyszerűen eltávolították az azokat fedő szennyeződésréteget, és ettől a színei szokatlanul világossá váltak. Hasonló nemzetközi vita robbant ki a római Sixtus-kápolna restaurálása után, emlékeztetnek a műemlékvédelmi szakemberek. Miután a restaurátorok megszabadították Michelangelo freskóit az évszázados koromtól, a világ talán legszebb falképei visszanyerték élénk színeiket. Ez meghökkentette azokat, akik a képek korábban megszokott barnás árnyalatát a művész szándékának tulajdonították.


Összeállította: Toldi Éva

« vissza