K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2015. május 23. - Értékeink-örökségünk
« vissza
mozaik-azesztergomivarmuzeumreneszanszfreskoja.jpg, Az esztergomi Vármúzeum reneszánsz freskója
Az esztergomi Vármúzeum reneszánsz freskója
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Nemzetközi alkotótábor tárlatokkal


Osztrák, német, francia, magyar és ukrán képzőművészek részvételével nemzetközi alkotótábornak ad helyet idén a közelmúltban felújított Tolna megyei bölcskei Szent András-kastély
– adta hírül az MTI.
A nemzetközi képzőművészeti program keretében egy hónapon át látnak vendégül egy-egy művészt, biztosítva számukra az utazás és lakhatás költségeit, valamint az alkotáshoz szükséges feltételeket a kastély területén. Az ott töltött idő alatt a művész részvételével találkozót szerveznek a munkái iránt érdeklődőknek, szakmabelieknek, a program végén pedig egy kiállítást rendeznek az elkészült alkotásokból. Év végén nemzetközi kiállítás ad majd összegzést a programról, amelynek kurátora Manfred Makra osztrák festőművész.
A klasszicista stílusú kastélyt az 1830-as években kezdték építeni, az emelet az 1850-es években került rá, kisméretű, romantikus stílusú kápolnája 1893-ban készült el, a kastélytól északnyugati irányban.

Szabadtéri makettmúzeum Mórahalmon

A történelmi Magyarország félszáz, 1910 előtt épült műemlékét bemutató szabadtéri makett múzeum nyílt meg a közelmúltban Mórahalmon.

A homokhátsági kisváros szélén található kéthektáros múzeum, a „Mini Hungary Park” a makettek kimunkáltságát, méretét, számát és a kiállítóhely nagyságát tekintve is egyedülálló az országban. Az épületeket kultúrtörténeti értékük alapján válogatták ki. Közöttük találhatók várak, kastélyok, templomok, de látható a parkban a tokaji kaszinó, az ópusztaszeri Árpád-emlékmű, a kecskeméti Katona József Színház épületének vagy Petőfi szülőházának kicsinyített mása is. A bemutatott műemlékek mintegy egyharmada található a jelenlegi határokon kívül: bemutatják többek között a szabadkai városházát, a munkácsi várat, a nagyajtai református, a csetfalvai unitárius templomot, a gyulafehérvári érseki székesegyházat. Két város két épülettel is „képviselteti magát” – a parkban Budapest az Országházzal és a budai Várral, valamint Szeged az új zsinagógával és az alsóvárosi ferences templommal. Az aprólékosan kimunkált makettek többségének méretaránya, két kivétellel 1:25-ös méretarányban készült el. A múzeumot szeretnék, ha a következő néhány évben a magyar ajkú határon túli területek iskolásai is megtekinthetnék kirándulásaik alkalmával, hiszen a park kiváló lehetőséget ad rendhagyó történelemórák megrendezésére is. A szabadtéri makettmúzeumot az EU támogatásával alapították.

Ökumenikus kápolna épült Ópusztaszeren

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban épült meg a Pallaviciniek egykori ányási kápolnájának mása, „Az ökumenikus vallási útvonal kialakítása Temes és Csongrád megyében” elnevezésű projektnek köszönhetően – tájékoztatott nemrég Kertész Péter, az emlékpark igazgatója.

A Magyarország és Románia közötti, határon átnyúló együttműködési program forrásából, mintegy 120 millió forintból olyan új szakrális teret hoztak létre, amely eddig hiányzott az emlékpark területén. Az összegből nemcsak a kápolnát építették meg, hanem felállítottak egy Nepomuki Szent János- és egy Szent Vendel-szobrot, megvalósult egy kőkereszt és egy temetőkert rekonstrukciója, valamint a kápolnához vezető úton egy stáció is épült. Az új szakrális épület a Csongrád megyei ányási Pallavicini-kápolna mása. Az eredeti egykor a család dél-alföldi temetkezési helye volt, de a második világháború idején elpusztult. A történészek a család segítségével megtalálták a bécsi levéltárban a kápolna eredeti terveit, és azok alapján épült fel a hajlék eredeti technikával. A projekt egy ökumenikus túraútvonal részeként valósult meg, több partnerrel együttműködve a Duna-Körös-Maros-Tisza régióban. Ebben részt vett a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Temesvári Református Egyházkerület is.
A kápolna a tervek szerint házasságkötéseknek, keresztelőknek, rózsafüzérköröknek és egyéb szakrális közösségi alkalmaknak is méltó helyszíne lesz. Ökumenikus célokat szolgál majd, és bár a berendezése katolikus, de minden felekezet használhatja. Pünkösdkor a katolikus és a református egyház képviselője is ünnepi áldás keretében adja át majd a híveknek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark új szakrális épületét.

Májusi nagybúcsú Péliföldszentkereszten

Bosco Szent János születésének bicentenáriumi évében a szaléziak több újdonsággal is várják a látogatókat május 9–10-én, a hagyományos májusi nagybúcsún Péliföldszentkereszten – tájékoztatott a szalézi közösség.
A látogatók megcsodálhatják a kívül-belül megújult Szent Kereszt-kegytemplomot és elidőzhetnek a templom és a rendház körül sorakozó sátrak között, azaz a „Szalézi utcában”, ahol választ kaphatnak arra a kérdésre, kik és milyenek a szaléziak, a Szalézi Család tagjai, megismerhetik a szalézi iskolákat, illetve a Don Bosco Kiadót. A rend alapítója kétszázadik születésnapjának ünnepi évében lesz a Don Bosco élete nyomán készült rockopera ősbemutatója is. A Gyermekek fénye című darabot május 9-én, a szentmise után adják elő a nagyszínpadon. A régi búcsúk hangulatát idézve vásári forgataggal és gazdag kulturális programokkal várják a családokat, érdeklődőket a Nyiss Ránk elnevezésű fesztiválon is, ahol többek között szabadtéri koncertekre, képzőművészeti kiállításokra is sor kerül. Lesz kocsi- és szekérkiállítás, mesterségek utcája, változatos gyermekprogramok, hagyományőrző kézműves és népművészeti foglalkozások, népi játszótér, középkori lovagok, honfoglalás kori magyarok sátrai, íjazás, lovaglás.

Kiállítás nyílt Széchényi Pál érsekről Győrben

A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok és a bécsi udvar között betöltött közvetítői szerepéről is ismert Széchényi Pál érsek életéről, újratemetéséről és nagycenki mauzóleumban fekvő múmiájának kutatásáról nyílt kiállítás április 17-én Győrben, a Magyar Ispitában – tájékoztat az MTI.

A kiállítás elsősorban az érzelmekre próbál hatni az antropológia, a történelem, az orvostudomány és a művészet segítségével. A cél, hogy a látogatók megismerhessék a térséghez ezer szállal kötődő, nagy formátumú érsek életét és korát és megtapasztalhassák, hogy miért jó magyarnak és hazafinak lenni – olvasható a kiállítás-ajánlóban. A tárlat helyszíne is szerves része a kiállításnak, hiszen 1666-ban Széchényi György püspök létesítette, hogy a város rászoruló idős polgárait ellássák. Később Széchényi Pál is megfordult az épületben, amely ma a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum egyik kiállítóhelye. A mostani tárlat Széchényi Pál 1811. évi újratemetését és az azzal kapcsolatos 2007-ben kezdődött tudományos, antropológiai vizsgálatokat kíséri nyomon. A kiállításon bemutatják az érsekről készült első mellszobrokat, Széchényi Pál portréját, amely a Magyar Nemzeti Múzeumból érkezik.
A kiállítás alkalmával levetítik azt az 1704. május 31-i veszprémi mészárlásról készült animációs filmet is, amely feleleveníti az akkori veszprémi püspökként szolgáló Széchényi Pál távollétében történt tragikus eseményt, amikor Heister császári tábornagy katonái és rác szabadcsapatai nőket, gyermekeket és férfiakat mészároltak le a városban a bécsi udvar tudtával.
A kiállítás szeptember 30-ig látogatható.

Felújították az esztergomi vármúzeumot

Befejeződött a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának és kápolnájának felújítása 550 millió forintos uniós támogatással – tájékoztatott az intézmény igazgatója, Rezi Kató Gábor.

Az új kiállítások mellett látogatható immár a várkápolna és részlegesen a studiolo, azaz Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája, illetve a közönség elől eddig elzárt területek közül a Beatrix-terem is. Új állandó kiállítás készült a Várhegy történetéről, a Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét is felhasználva. A kiállítóterekbe korszerű fény- és hangtechnikát telepítettek, valamint okostelefonra letölthető alkalmazást fejlesztettek, amely a látogatókat már a városba érkezve a várba irányítja, majd sétaútvonalakat kínál, navigáció segítségével. Az interaktív elemekben gazdag, az új muzeológia szemléletét tükröző tárlat átélhetővé teszi a középkort, élményszerűen megidézve a palota mindennapi életét és hangulatát. A studiolóban található Magyarország egyetlen viszonylag épen maradt jelentős reneszánsz falképe, az Erények, melynek keletkezési ideje az 1400-as évek végére tehető. Alkotója a korai reneszánsz firenzei iskola legjelesebb képviselője, Sandro Botticelli (1445–1510) lehetett.
Az esztergomi vár az európai országok körében meggyökeresedő magyar állam születési helye, mert itt alakult meg és működött első korszakában az állam életét alapvetően meghatározó két intézmény, a világi és az egyházi főhatalom: a királyság és az érsekség.

Összeállította: Toldi Éva
« vissza