K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2015. június 23. - Értékeink-örökségünk
« vissza
pannonhalmikiallitasbenedek-kereszt.jpg,

Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Szent Benedek és a bencés spiritualitás

A bencés lelkiség mintegy ezerötszáz éves történelmét tekinti végig a Ferenc pápa által meghirdetett megszentelt élet évéhez kapcsolódó „Szent Benedek és a bencés spiritualitás” című nemrég megnyílt kiállítás Pannonhalmán, az Apátsági Múzeumban.

A tárlat középkori és barokk műalkotásokon keresztül mutatja be Szent Benedek alakját, a szerzetesi élet aspektusait, a szent kultuszát és a bencés lelkiség hazai elterjedését. Legfontosabb célkitűzése az, hogy a bencés közösség szellemiségének lényegét a maga sokszínűségében ragadja meg, s bemutassa, miként sugárzik át Benedek szentsége a rendtörténetbe.
A kiállított műtárgyak az ausztriai Sankt Paul im Lavanttal-i monostorból és a kremsmünsteri bencés monostorból, a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeiből, a Szépművészeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából, valamint az Iparművészeti Múzeumból érkeztek.
A tárlat első termében Szent Benedekről és szellemiségéről tájékozódhatnunk a legendaszerző Nagy Szent Gergely olvasatában. A kiállított műtárgyak a szerzetes életének valamennyi fejezetét megjelenítik. A szekció középpontjában a nyitott Regulát tartó Benedek aranyozott szobra áll, két tanítványa, Szent Mór és Placid társaságában. A szobrot az osztrák Philipp Jakob Straub faragta. A kiállítás második szekciója a bencés Regulában foglaltakat tárja a látogató elé. Szent Benedek szabálykönyvében az európai szerzetesség alapjait fektette le, tételei a mai napig meghatározzák a monostori élet mindennapjait. A bencés szerzetesek a Regula jelmondata, az Ora et labora et lege – magyarul imádkozzál, dolgozzál és olvass – felszólítás alapján törekednek élni. A harmadik tematikai egységben a bencés rendi szerzetesélet liturgiája ismerhető meg. A tárlat legkiemelkedőbb műtárgyai közé tartozik a II. József intézkedéseit követően a németországi Sankt Blasien monostorának kincstárából Karintiába került, Szent László felesége által készíttetett és a keresztfa egy darabját magában foglaló Adelheid-kereszt. A gazdagon díszített, 83 centiméter magas ereklyetartó egyike a legnagyobb fennmaradt, drágakövekkel és gemmákkal kirakott kereszteknek. A magyar vonatkozású műtárgyat eddig még nem mutatták be a hazai közönség előtt.
A tárlat utolsó részének középpontjában a bencés szerzetesség magyarországi letelepedése és a rendalapító hazai kultusza áll. Szent István Márton-hegyi monostoralapítása, Szent Adalbert térítő missziója és további, hazánkban tevékenykedő bencés szerzetesek és szentek személyén keresztül ismerhető meg, hogy miként öröklődött át Szent Benedek hagyatéka a kereszténnyé lett Magyarországra. A kiállítás szeptember 30-áig tekinthető meg.


Zsidó kéziratok és szertartási tárgyak Pécsett

Az izraeli nagykövetség támogatásával és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének (MVMSZ) szervezésében a jeruzsálemi Izrael Múzeum kiállítási anyagából érkezett zsidó kéziratokat és szertartási tárgyakat tekinthetnek meg az érdeklődők a pécsi Janus Pannonius Múzeumban nemrég megnyílt vándortárlaton, melyet Szentendre és Kaposvár után a baranyai megyeszékhelyen is bemutattak.
A tárlat célja, hogy a kéziratok és szertartási tárgyak révén a látogatók megismerhessék a legfontosabb zsidó ünnepeket, hagyományokat, a vallásgyakorlás történetét az ókortól az újkorig. Olyan kincsek érkeztek ezúttal, amelyeket eddig csak könyvekben lehetett megszemlélni Magyarországon. A kiállítási anyag egy része szertartási tárgyként volt használatos az otthonokban vagy a zsinagógában. Esztétikai és művészi értékük mellett történelmi dokumentumokként is szolgálnak. A tárgycsoportok között találhatunk amuletteket, amelyeknek feladata volt, hogy megvédjék viselőjüket, annak családját és minden vagyonát a természeti csapásoktól, a varázslattól és a gonosz szellemektől. Egyebek mellett szemügyre vehető miniatűrmásolat a holt-tengeri tekercsekről, a tárgycsoportok között találni házasságleveleket is. Számtalan – a különböző zsidó közösségekben időben és térben eltérő – hagyomány és szokás kíséri az esküvői szertartást, de mindegyikben közös a ketubbah, a zsidó férfi és nő között kötött házassági szerződés.
A kiállított tárgyak révén a látogatók megismerhetik a legfontosabb zsidó ünnepeket, például a pészahot, amelynek csúcspontja a széderest, az ünnepélyes étkezés a családi asztalnál az ünnep első estéjén (a diaszpórában pedig a másodikon). Az est során felolvassák a Hagadát egy szimbolikus szertartás keretein belül.
A tárlat – mely június 27-ig tekinthető meg – egyúttal rámutat, hogy a zsidóság s annak kultúrája meghatározó színt képvisel hazánkban. A bemutatott tárgyak révén a látogató nemcsak egyéni sorsokat, hanem a zsidó kultúrát is megismerheti mélységeiben, hangzott el az ünnepélyes megnyitón, melyen Ilan Mor izraeli nagykövet is részt vett.


Boldogasszony-kiállítás Budán

A magyar diaszpóra ötvenöt művészének alkotásaiból nyílt kiállítás május 20-án Budán, a Várkert Bazárban, a Kárpát-haza Galériában, mely kapcsolódik a csíksomlyói kegytemplom és kolostor jubileumi Mária-évéhez, a Szűzanya életmentő, engesztelő, kegyelemközvetítő szerepét mutatja be sokrétű ábrázolások révén. A Nemzetstratégiai Intézet vándorkiállításán – amely majd bejárja az egész Kárpát-medencét – kortárs művészek alkotásain keresztül találkozhat a látogató a szakrális Boldogasszony-ábrázolásokkal.
Az egyház kétezer éves történelme folyamán mindig fókuszában tartotta a művészetet – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tárlat megnyitóján, kiemelve, hogy az mindig közvetlenebbül, egyszerűbben, szemléletesebben tud hatni az emberre, ezért különösen jelentős a szerepe a mai szekularizált, technicista világunkban is. Mária erejére korunknak különösen nagy szüksége van!
A kiállítás június 7-ig látogatható Budán, majd vándorútra indul a környező országokban.


Kettős könyvbemutató és kiállítás-megnyitó Kecskeméten

A Katona József Emlékház, a Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány és a kecskeméti piarista iskola szervezésében mutatták be a Katona József Emlékházban gróf Koháry Istvánról, Kecskemét földesuráról, a piarista iskola alapítójáról megjelent két új kötetet nemrég Kecskeméten.
A Kecskeméti Piarista Gimnázium alapításának 300. évfordulójára készült Koháry István-emlékkönyvet Kozicz János és Koltai András szerkesztette. A másik kötet „Sok jókkal áldgyon Isten benneteket” Gróf Koháry István levelei Kecskemét város főbíróihoz és Tanácsához 1673–1730 címmel jelent meg, szerkesztője Péterné Fehér Mária.
Koháry István (1649–1731) gróf, országbíró, Dunán inneni és bányavidéki főkapitány, Hont vármegye főispánja, a filozófia baccalaureusa, nagybirtokos, államférfi és költő, a török ellen sereget vezető hadvezér, iskola- és kórházalapító volt, aki gondosan irányított birtokainak jövedelméből számos módon gyarapította egyházát és hazáját. Kemény, határozott, de igazságos földesúr volt, aki alattvalói iránt patriarchai vonzalommal és felelősséggel viseltetett. Gondja volt a szegényekre, nincstelenekre is. Mindig a bonum publicumot (a közösség javát) és nem a privatum odiomot (az egyéni gyűlölködést) tartotta fontosnak. A kecskemétiek – főként a város elöljárói – védő, pártfogó földesúrként, majdhogynem atyjukként tisztelték, hangzott el a könyvbemutatón. Koháry nagy jelentőségű alapítványai és kezdeményezései közül – a magyar történelem tragikus eseményeinek következtében – az egyik legmaradandóbbnak a kecskeméti piarista iskola bizonyult, amely 1715 óta – az alapító céljának megfelelően – működő intézmény. Létrejöttének háromszázadik évfordulóján kilenc tanulmány, saját végrendelete és portréinak teljes sorozata mutatja be a gróf sokoldalú egyéniségét: a katonát, a földesurat, a mecénást és a patrónust.
A könyvbemutató zárásaként Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának vezetője megnyitotta a Katona József Emlékházban a piaristák kecskeméti működését bemutató kamarakiállítást.


Az MTI, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Piarista Rend Magyar Tartományának hírei alapján összeállította Toldi Éva)
« vissza