K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2015. augusztus 22. - Értékeink-örökségünk
« vissza
akeresztenymuzeumkiallitasasanktpoltenben.jpg, A Keresztény Múzeum kiállítása Sankt Pöltenben
A Keresztény Múzeum kiállítása Sankt Pöltenben
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Kiállítás Sankt Pöltenben

A közelmúltban nyílt meg Sankt Pöltenben a „Mesterművek az Esztergomi Keresztény Múzeumból” című tárlat, melyen az osztrák egyházmegyei múzeum meghívására néhány kiemelkedő kincstári és könyvtári tárggyal kiegészítve összesen 101 műalkotással mutatkozik be Alsó-Ausztria tartományi székvárosában az Esztergomi Keresztény Múzeum. A sokszínű tárlat ízelítőt ad az intézmény állandó kiállításának gazdagságából, s egyúttal reprezentálja közös (osztrák-magyar) történelmünk és egyházművészetünk értékeit.
A kiállítás október 31-ig látogatható Sankt Pöltenben.
Nemzetközi patrisztikus konferencia

„Mater et Matres” (Az Anya és az anyák) címmel az anyaság témájának a korai keresztény egyházban való megjelenéséről nemzetközi patrisztikus konferenciát szervez Nyíregyházán a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola a római Augustinianum Patrisztikus Intézettel és a Pápai Keleti Intézettel összefogva. A máriapócsi könnyezés háromszázadik évfordulójára emlékező rendezvénysorozat egyik állomása lesz az esemény, melyre 2015. szeptember 14-15-én kerül sor.
A konferencia előadói az ókeresztény egyház irodalmi és képzőművészeti forrásaiból kiindulva értelmezik az első századok egyházatyáinak gondolatait az anyaságról. A tudományos értekezések teológiai, történelmi és társadalmi szemszögből vizsgálják a késő antik kor mariológiai és antropológiai tanításait, bemutatva, hogy a kereszténység hajnalán már megtalálhatók azok az irányelvek, amelyek a nők és az anyák egyenjogúságát és társadalmi kötelezettségeit is körülírják, s az előadásokból arra is fény derül, hogy a lelki anyák milyen mértékben hatottak az egyházatyák gondolatvilágára.

Középkori templomok újultak meg a Kárpát-medencében

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Partiumban 18 középkori templom műemléki helyreállítása fejeződött be július végén a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A csaknem 1,5 millió eurós (több mint 450 millió forintos) fejlesztés az Európai Unió 90 százalékos támogatásával valósult meg.
A rekonstrukciós program célja, hogy a kiemelkedő örökségturisztikai és művészettörténeti értéket jelentő középkori templomokat összekötve jöjjön létre egy közös tematikus turisztikai útvonal – „A középkori templomok útja” – a magyar–román határtérségben. E program 2009-ben indult el azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence egyedülálló vallási és kulturális örökségeivel ismertessék meg az érdeklődőket. A teljes programban szereplő 65 és a közülük nemrég megújult templomok méltó összképet alkotnak a református és katolikus örökségről és a térség történetéről. Azt szeretnék, hogy a templomok útját járva az érdeklődők megismerkedhessenek a középkori román, gótikus hajdani katolikus, majd a reformációval zömében protestánssá vált épületek történetével, felfedezve azt, hogy Európa határán milyen kincsek találhatók.
A felújítási projekt harmadik állomásának zárásaként konferenciát is rendeztek Debrecenben az ünnepi alkalommal a debreceni református nagytemplomban, ahol A középkori templomok útja címmel időszaki kiállítást is megnyitottak a megújult templomok művészeti értékeiből.

„Sors és jelkép” – kiállítás a Galériában

„Sors és jelkép” – Erdélyi magyar képzőművészet 1920-1990 címmel nyílt kiállítás július 29-én a Magyar Nemzeti Galériában, amely eddig nem látott gazdagságban mutatja be a múlt század elejétől a rendszerváltozásig terjedő korszak erdélyi magyar művészetét.
A megszokott Erdély-sztereotípiák helyett a kevéssé ismert, rejtett vagy ismeretlen vonatkozásokat ismerteti meg a látogatókkal. Az átfogó igényű tárlat anyagát jelentős mértékben az erdélyi (romániai) köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött tárgyak alkotják. A tárlat kilenc szekciója a legváltozatosabb szempontok szerint mutatja be Erdély magyar művészetének hét évtizedét. A tárlaton feltűnik többek között Nagybánya öröksége és tájfestészeti hagyománya, találkozhatunk az erdélyi nagy elődök portréival, a szakrális témákkal, az erdélyi avantgárd alkotásaival a realista festészet, a neoavantgárd grafika képviselőivel is.
A kiállításon mintegy 430 mű – festmények, szobrok, rajzok, metszetek, plakátok és egyéb illusztrációk – látható. A Magyar Nemzeti Galéria a saját művei mellett közel nyolcvan hazai és külföldi köz- és magángyűjteményből kölcsönzött tárgyat mutat be a tárlaton.

Dák ezüstékszerek kerültek elő

Tizennyolc ékszerből álló dák ezüstkincsre bukkantak román szakemberek tavasszal egy németországi régiségpiacon.
A felbecsülhetetlen eszmei értékű, kiváló állapotban megmaradt, ritka ókori ezüsttárgyakat – nyakláncokat, gyűrűket, fibulákat, karkötőket, függőket és phaleraeket (római katonai kitüntetéseket) jelképes összegért a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum visszaszerezte, s most az intézményben megtekinthető. A piacon értékes információkhoz is jutottak, amelyek segíthetnek további, külföldre csempészett dák kincs felkutatásában, jelezte a román hírügynökségeknek a múzeumigazgatója. Nemrég egyébként Belgiumból, illetve Lengyelországból szereztek vissza több száz arany érmét, melyek Koson dák király idejéből származnak, akinek az uralkodását az Kr. e. 44. és 29. közötti időszakra teszik a történészek. Hazahoztak továbbá két Marcus Aurelius császár korából származó római bronztáblát is, amelyekre a Duna-torkolat melletti Troesmis város törvényei vannak felvésve.
A dákok egy ókori népcsoport, amely a mai Erdély területén élt az időszámításunk előtti évszázadokban, önálló királyságukat, Daciát a második évszázad elején hajtotta uralma alá a Római Birodalom.
(A bukaresti hivatalos eredetelmélet, az úgynevezett dák-római folytonosság elmélete szerint a román nép az őslakos dákok és a térséget 165 évig megszállás alatt tartó rómaiak összeolvadásából, a mai Románia területén jött létre. A külföldi történészek viszont többnyire azon az állásponton vannak, hogy a románság egy a Dunától délre, a Balkánon kialakult újlatin nép, amely a középkorban, a vándorló pásztorkodás révén telepedett meg a Kárpát-medence területén.)

Középkori zsidó rituális fürdő

Augusztus 3-tól tekinthető meg tárlatvezetésekkel a budai Vár 13. századi zsidó fürdője, melyet nyolc évvel ezelőtt tártak fel.
A budai Vár nyugati pincerendszerében található rituális zsidó fürdő, azaz mikve a nagyközönségtől mindeddig elzárva volt; a földalatti épületegyüttesben ezentúl a tárlatvezetések egyik legfontosabb állomása a fürdő bemutatása lesz.
A feltárt és felújított pincerendszer egyik legrégebbi része a kicsi, mindössze 2-3 négyzetméteres mikve. A középkorban kézzel a kőzetbe vájt, sekély fürdőrészt a hagyományoknak megfelelően természetes víz táplálta. A feltárás, majd az azt követő felújítás eredményeként ma újra tiszta és természetes eredetű víz található a szinte teljes épségében megmaradt, rituális fürdőben.
A feltárás azért is jelentős, mert igazolta azt az addig vitatott tényt, hogy a Képes Krónikában említett zsinagóga egykor valóban létezett. Az épület közvetlenül a mai Fehérvári kapu mellett állt valamikor a 13. században.

(A Vatikáni Rádió, a Magyar Kurír és az MTI híradásai alapján összeállította Toldi Éva)
« vissza