K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2015. szeptember 10. - Értékeink-örökségünk
« vissza
aharfazodavidkiralykiallitaskalocsan.jpg, A hárfázó Dávid király (Kiállítás Kalocsán)
A hárfázó Dávid király (Kiállítás Kalocsán)
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Megtalálták I. Géza király sírhelyét?

Nagy valószínűséggel I. Géza király sírhelyét találták meg az egykori váci középkori székesegyház feltárása során, számolt be a régészeti kuriózumról a közelmúltban a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársa, az ásatás vezetője, Batizi Zoltán.
Az 1074–1077 között uralkodott Árpád-házi királyhoz köthető temetkezési hely – a várakozásoknak megfelelően – a hajdani középkori székesegyház hossztengelyében, az épület közepén helyezkedett el, a források a temetkezés helyét az általa alapított székesegyházban jelölték meg.

A sírhelyen 11. századi tárgyi leleteket nem, csupán bolygatott csontokat találtak, a sírt feltehetően már a tatárjárás idején (1241–1242) feldúlták és kifosztották, és az épített sír kövezése sem maradt meg. I. Géza egy belső viszályokkal terhes időszakban uralkodott, a történeti források leginkább jámborságát emelik ki, halála után öccse, a későbbi Szent László került a trónra.

A 11. századi Árpád-házi uralkodók más-más „egyházban” temetkeztek, szinte mindegyiknek volt különösen kedves, általa alapított temploma. A Képes Krónika szerint Géza hercegként egy csatára készülve Vácon megfogadta, hogy ha megnyeri az ütközetet, hálából székesegyházat alapít. Valójában a váci püspökséget már Géza uralkodása előtt megalapították, de Géza nagy összeggel támogathatta a püspöki templomot, az ő idejében fejezték be valószínűleg az épületet. Már a hetvenes évektől folytak ásatások az egykori váci vár területén, új lendületet azonban 2013-ban kapott a munka a város és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával. A belváros déli részén, a Duna partján található középkori vár területén a várakozások szerint a későbbiekben előkerülhetnek még a székesegyház déli és nyugati részletei, de a templom szomszédságában a temető, a püspöki palota, az előkelő papság és a szolgák házai, a raktárak, a pincék és a török kori erődítmény maradványai is, Batizi Zoltán szerint.

Bár teljes bizonyossággal nem állítható, hogy az Árpád-házi uralkodó temetkezési helyét találták meg, de minden bizonyíték erre mutat. Az ásatás során a sírgödörből emberi csontok is előkerültek, de ezek nem valószínű, hogy I. Géza maradványai lennének. A kutató elmondta, csak akkor lehetne minden kétséget kizáróan az Árpád-házi királyhoz kötni a temetkezési helyet, ha – 11. századi gazdag mellékletekkel együtt – a maradványait is megtalálták volna. Az is elképzelhető, hogy a kirabolt kőkeretes sírba a király csontjainak eltávolítása után egy püspök vagy más előkelő is temetkezett. A középkorban a templomok alapítóit, donátorait az egyházak közepére temették – így helyezték el többek között Szent István sírját is az általa alapított székesfehérvári bazilikában. A most megtalált váci sírhely a székesegyház főhajójának középtengelyében található, és a templom keleti és nyugati végétől is egyforma távolságra fekszik.

A templomból ismert egy másik, kisebb, bolygatatlan, kőkeretes temetkezőhely, melyben öt egymás utáni temetkezést, azaz öt csontvázat sikerült feltárni 2014-ben”– folytatta a szakember. Hozzátette, nem zárható ki, hogy a templom közepén lévő sírgödörben talált, összevissza dobált csontok némelyike I. Gézához tartozik, de ezt a kérdést csak genetikai vizsgálatokkal lehetne tisztázni.

Nyolcemeletes bibliamúzeum épül Washingtonban

Saját kiállítótermet kapnak a Szentföldről származó régészeti leletek a Washingtonban épülő Bibliamúzeumban. Egyelőre nem született megállapodás arról, hogy pontosan milyen tárgyak érkeznek a washingtoni intézménybe; a felek állandó és időszakos kiállításokban is gondolkodnak.
Az intézmény és az Izraeli Régészeti Hivatal megállapodása szerint az Izraelben feltárt leletek a leendő múzeum legfelső szintjének egyik galériájában kapnak helyet. A 400 millió dollárból megvalósuló, nyolcemeletes intézmény a tervek szerint 2017-ben nyitja meg a kapuit az amerikai főváros szívében, a Capitoliumtól a Lincoln-emlékműig húzódó nemzeti park, a National Mall szomszédságában.


Egyelőre nem született megállapodás arról, hogy pontosan milyen tárgyak érkeznek a washingtoni intézménybe; a felek állandó és időszakos kiállításokban is gondolkodnak. Az állandó tárlat kísérőszövegét az izraeli hatóság kutatói és kurátorai készítik, a tárgyak elrendezését és a tér kialakítását a múzeum végzi. Az Izraeli Régészeti Hivatal a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeummal is szerződésben áll mintegy harminc izraeli műtárgy hosszú távú kölcsönéről.
A Bibliamúzeum gyűjteményében már most nagyjából 40 ezer tárgy sorakozik.

„A zene története” – kiállítás a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban

Az ezeréves európai hangjegyírásra, illetve Johann Sebastian Bach születésének 330. évfordulójára emlékezve „A zene története” címmel rendezett időszaki kiállítást a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, bemutatva a gyűjtemény zenetörténeti anyagát.
Arezzói Guido (991 körül – 1050 körül) itáliai bencés szerzetes, zenetudós nevéhez fűződik az európai hangjegyírás, a szolmizációs hangok rendszerének megalkotása – olvasható a tárlaton. Idén az érseki könyvtár gyűjteményéből válogatva azokat a dokumentumokat tárják a nagyközönség elé, amelyek a zenéhez, a zene történetéhez kapcsolódnak.


A kiállítás az ókor zenetörténetének bemutatásával kezdődik. Ebből a zenei örökségéből nagyon kevés maradt fenn. Szinte kizárólag a kultikus vagy ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó zenei eseményekről és a leggyakoribb hangszerekről vannak információk, majdnem mindig képi ábrázolások alapján. Így például az Urban végzett ásatások nyomán a Kr. e. 3. évezred díszes hangszereiről, a sumer civilizációról, az ókori Egyiptom vallási szertartásainak zenészeiről. Mezopotámia és Egyiptom zenei örökségét Olfert Dapper és Laurentius Pignorius műveinek 17. századi metszetekkel illusztrált köteteit mutatják be a kiállításon.

Tematikus rész foglalkozik ezen kívül az ókori görög kultúra zenei hagyományának bemutatásával, rámutatva: Hellászban volt a legnagyobb szerepe a zenének, mert itt vált először az általános műveltség részévé. Egy másik tematikus rész a zene Bibliában betöltött szerepével foglalkozik. A középkor zenei világát, könyvművészetét, valamint a szentírási szövegek megjelenését a zenében átfogóan reprezentálják a kiállításon látható kódexek.
A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár alapítója, Patachich Ádám érsek egy bécsi aukción vásárolta a könyvtár egyik legszebb pergamenkódexét, a 15. századi Zsoltároskönyvet (Psalterium cum canticis), melyet Prágában készítettek 1440 körül, s a gazdagon díszített kódex kezdő iniciáléja a hárfázó Dávid királyt ábrázolja.

Egy újabb tematikus rész a gregorián énekkel foglalkozik, a római katolikus egyház ősi, hivatalos, latin nyelvű énekével. A tárlaton a pergamenre másolt 14–15. századi gregorián kottákat, himnuszokat, antifónákat tartalmazó díszes kódexeket tekinthet meg a látogató. A középkor világi zenéjét a lovagi költészetet, éneket a minnesängerek lanttal előadott dalainak ábrázolásai mutatják be. A barokk korból a kamaregyüttesek, a szólóénekesek és a kórusok dokumentumai és ábrázolásai láthatók a tárlókban.
Az időszaki kiállítás Liszt Ferenc kalocsai tartózkodásának emlékeit is bemutatja. Liszt eredeti levelei és korabeli fényképfelvételek mellett barátjának, Haynald Lajos kalocsai érseknek ajánlott és dedikációjával ellátott kórusműve is látható.

A királyi koronázó-templomról Székesfehérváron

Időszaki kiállítás nyílt a közelmúltban Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeumban, mely a Szűz Máriának szentelt bazilikát, uralkodóink koronázásának helyszínét mutatja be. Az intézmény ezzel a tárlattal csatlakozik az idei Székesfehérvári Királyi Napok programsorozatához.
A november 15-ig látogatható kiállításon rekonstrukciós rajzokat, leírásokat és az egykori prépostsági templomból származó eredeti kőmaradványokat láthatnak az érdeklődők.

Az Árpád-ház székvárosában, Fehérváron épült fel a középkori Magyar Királyság legfontosabb temploma, a Szűz Máriának szentelt prépostsági templom. Alapítója maga Szent István király volt, halála után Fehérvár török általi elfoglalásáig (1543) minden magyar királyt ebben az épületben koronáztak meg. A templom őrizte Szent István király és Szent Imre herceg sírját, valamint rajtuk kívül még tizennégy uralkodó és számos uralkodói családtag temetkezett itt. Az 1601-ben bekövetkezett robbanást követően az épület pusztulásnak indult, maradványait ma a Nemzeti Emlékhely őrzi. A Szent István Király Múzeum időszaki kiállítása a királyi bazilika történetével ismerteti meg a látogatót egykorú történeti források, a főtemplomból származó kőfaragványok és rekonstrukciós rajzok bemutatásával.

(A Múlt-kor portál, a MTI és a Magyar Kurír információi alapján összeállította: Toldi Éva)
« vissza