K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Földbe zárt kincseink – romtemplomaink Dr. Busics György előadása Veszprémben
2015. szeptember 23. - Értékeink-örökségünk
« vissza
busics8.jpg, Dr. Busics György egyetemi docens
Dr. Busics György egyetemi docens
Földbe zárt kincseink – romtemplomaink Dr. Busics György előadása Veszprémben
^ További képekért
kattintson a fotóra!
A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat keretében a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény szervezésében került sor szeptember 20-án az Érseki Palotában dr. Busics György egyetemi docens, kutatási dékánhelyettes, intézetigazgató (Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet) érdekes előadására, amelyben egy elfeledett hosszmértékről, a királyi ölről és a középkori építmények méreteinek kapcsolatáról hallhatott a közönség.
Az előadó az 1980-as évek elején kutatócsoportjával Székesfehérváron a romkertet mérte föl, s ekkor került figyelme középpontjába, hogy az ún. bécsi öl (mai szóval: a négyszögöl) használata előtt (melyet 1797-ben fogadott el hivatalos mértékegységként a francia nemzetgyűlés és a 19. század végén szentesítettek) az ún. magyar királyi öl volt használatban a magyar állam kezdeteitől egészen Mátyás király haláláig. Ennek fehérvári kora középkori templomokra vonatkozó adatairól igyekezett információt szerezni méréstechnikával, földméréssel foglalkozó szakmai stábjával. Birtokvitákból tudható, mondta, hogy a királyi öl nagysága mai vonatkozásban 3,126 méternek felel meg. Fehérváron a királyi bazilikában őrizték azt az etalont, vagyis mércét, amely egy királyi öl méretét rögzíti, s amely mértékegység ötszáz évig használatban volt. A mérésvizsgálatot az egykori fehérvári ősi bazilika romjainak (oszlopainak és fennmaradt apszisának) vizsgálatával kezdték, azzal a szándékkal, hogy rekonstruálni tudják a bazilika hajdani méreteit királyi ölben.
A bazilika történetéről is beszélt, amely tragikus eseményekkel teli. Mátyás király halála és temetése után egy évre Miksa császár csapatai feldúlták az épületet és kirabolták, majd 1543-ban a törökök foglalták el, kirabolták többszörösen, török templommá alakították át, s egyik tornyában lőporraktárat rendeztek be. Mikor 1601-ben visszafoglalták a magyar csapatok, a lőpor felrobbant, s a bazilika gyakorlatilag megsemmisült.
1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára alakították ki területén a romkertet, Henszlmann Imre volt az ásatások vezetője. Az ősi bazilikában 15 királyt temettek el itt, Szent Istvánt, Szent Imrét a főhajóban. A főhajó szélessége 6 királyi öl volt, az oldalhajóé 3 öl, a falvastagság fél öl, a teljes hossz valószínűsíthetően 24 öl volt.
Bemutatta az előadó Fehérvár legrégebbi templomát is a belvárosban, mely állott már Géza fejedelem idején is, egy négykaréjos kápolna, melynek romjai a föld alatt vannak, de alaprajzát kirakták fehér terméskővel. Méreteit Kralovánszky Alán határozta meg.
Busics György ezután sorra vette a magyarországi körtemplomokat, amelyeknek méreteit vizsgálta, így elsőként a Szent György-kápolnáét Veszprémben, amely eredetileg körkápolna volt, még Géza fejedelem idején épült, majd nyolcszögletű kápolnává alakították át. 2,4 öl szélességű és 5 láb sugarú az apszisa, mely romjaiban megmaradt. Vetített képeken is szemléltette a Zámoly közelében álló keresztszenttamási, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szalonnai, a Zala megyei kallósdi és a Veszprém megyei ösküi kerektemplomot is, valamint szólt mérésvizsgálataikról az alsódörgicsei templomromnál, valamint az örvényesi egykori plébániatemplomnál és a fehérvári Szent Anna-kápolnánál.
Ezek a templomromok a mi földbe zárt kincseink, mondta, utalva a Kulturális Örökség Napjai idei évi mottójára és a 200 éve született Rómer Flóris, a magyar régészet atyja tevékenységére. A templomromok az egykor élt emberek hitéről, szaktudásáról vallanak, s őrzik az ősi magyar földmértéket is, a királyi ölt.

Toldi Éva
« vissza