K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2015. november 1. - Értékeink-örökségünk
« vissza
akodexkeszitesema.jpg, A kódex készítése ma
A kódex készítése ma
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
A kódex születése

A Gyöngyösi Ferences Rendház és Könyvtár sok évszázados könyvkultúrájának legkorábbi időszakát eleveníti föl „A kódex születése” című, háromrészes előadás-sorozat és bemutató, melyen középkori technikákkal készítik el Szent Ferenc Megerősített Regulájának másolatát.
Október 9-én és 16-án, valamint november 6-án a ferences kolostorban könyvtörténeti és művészettörténeti előadások mellett Buzogány Dezső kalligráfus, valamint Fehrentheil Henriette és Csuzi Enikő restaurátorok középkori technikák segítségével elkészítik Szent Ferenc Megerősített Regulájának másolatát.

A Megerősített Regula másolata valódi pergamenre készül, mely nagyon fiatal kecske bőréből van, különleges cserzéssel kikészítve, elvékonyítva és krétával kifehérítve. Erre a pergamenre írt és ír lúdtollal Buzogány Dezső kalligráfus. Először ólommal vékonyan megvonalazza a lapokat, majd olyan gubacstintát használ, amit szintén eredeti recept alapján, házilag készítenek: a gubacsokat vízben áztatják, vasgálicot adnak hozzá, és arábiai gumit, vagyis gumiarábikumot, egy akácfajta mézgáját. A betűk szintén középkoriak lesznek, gothica textualis formata, olyan, mint a lemásolandó eredeti Regula. A kisebb iniciálékhoz miniumot használnak majd, a nagyokhoz füstaranyat, ami az alufóliához hasonló, csak lényegesen vékonyabb, 24 karátos arany. Eredeti ragasztóanyaggal rögzíti, majd különleges szerszámokkal teljesen a felületre simítja és kifényesíti az aranyat.

Amikor az utolsó iniciálét is bearanyozták, a restaurátorok megmutatják, hogyan készült a középkori kötés. Az íveket összefűzik, majd az egészet deszkák közé fektetik – innen ered a kódex elnevezés is, a caudex fatörzset, deszkát jelent. A deszkákat nedves bőrrel vonják be, amibe felmelegített görgetőkkel és idomokkal különféle díszeket nyomnak bele. Hímzéssel elkészítik a könyvgerinc elején az oromszegőt, vereteket és kapcsokat raknak a könyvre, és szinte már kész is a kódex – leszámítva, hogy présbe kell rakni.

A rendezvény célja, hogy az elméleti előadások mellett minden lényeges munkafolyamatot bemutassanak az érdeklődőknek, annak reményében, hogy sikerül közelebb hozni számukra a középkori szerzetesi kultúra e meghatározóan fontos részét.



A középkori pécsi székesegyház


A középkori pécsi székesegyházról rendezett konferenciát a Keresztény Örökség Kutatóintézet október 15-én és 16-án a Keresztény Örökség Kutatóintézet, a PTE Művészettörténet és Művészetelmélet, valamint Esztétika és Kulturális Tanulmányok tanszékeivel közösen.

A tudományos konferencián ismert művészettörténészek, történészek, régészek és restaurátorok mutatták be és vitatták meg a gazdag múltú katedrálissal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeiket. A főszereplő több szempontból is a székesegyházi kőfaragványoknak otthont adó Dóm-kőtár lesz. A közelmúltban elhunyt Bachman Zoltán építész által tervezett jellegzetes épületben kaptak helyet a székesegyház román kori kőfaragványai, amelyeket egykor Tóth Melinda régész, művészettörténész rendszerezett és rendezett kiállítássá, létrehozva ezzel a legjelentősebb hazai román kori lapidáriumot.

A székesegyház középkori történetének sokrétű vizsgálata még számos meglepetéssel szolgálhat, ahogyan különösen izgalmas kérdések merülnek fel az egykori ókeresztény temető építményei és az első pécsi székesegyházak kapcsolatát illetően is. Az előadások témája változatos, a vendéglátó Pécsi Egyházmegye tervezi kötetben való megjelentetésüket is.



Család a művészetekben


Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár barokk termében „Család a művészetekben” címmel, a Magyar Katolikus Kulturális Hetek programsorozat keretében nyílt kiállítás október 1-jén. A tárlat a gyermekvárástól a születésig mutatja be a családi életet a képzőművészet és irodalom párbeszédével.


„Meglehet, hogy babona, amit mondok, de én azt hiszem, hogy amely gyermek szülői nem szeretik egymást, az rútnak születik, s aki nem szereti szülőit, az rútnak nő fel, mert a szerelem teremti a szépet” – olvasható a kiállítás egyik tárlójában Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének részlete. Az Eszterházy Károly püspök által alapított Egri Főegyházmegyei Könyvtárban rendezett kiállítás képzőművészeti alkotások és irodalmi művek segítségével a családi élet egy-egy aspektusát emeli ki, megállásra és a látottak-olvasottak elmélyítésére hívva a látogatót. A család az egészséges személyiség kialakulásának feltétele, és így a társadalom építője is egyben, hangzott el a tárlat megnyitóján.


A könyvtárteremben körben elhelyezett tárlókban irodalmi művekből való idézetek kísérik a mögöttük látható festményreprodukciókat. Az első XIV. Benedek pápa 1740–1748 közötti pápai rendeleteinek 1754-es kiadását is bemutatja, valamint Ferrante Pallavicino A házasság szentsége és a válás című művének 1679-ből származó kötetét. A kiállítás rendezői a születésre való várakozásra helyezték a hangsúlyt, ami magában foglalja a kezdeti kapcsolatot, a találkozást, amely a család létalapját jelenti.

A tárlat értékes része az „Egri hóráskönyv” (Horae Beatae Mariae Virginis, 1500 körül) egyik lapjának nagyított másolata, amely Jézus születését ábrázolja. A képzőművészet és irodalom szorosabb kapcsolódásaira mutatnak rá a tárlókban kiállított művek, így például Thomas Mann József és testvérei című regényével állították párhuzamba Ferenczy Károly Józsefet eladják testvérei (1900) című alkotását. A tárlók között haladva, idézeteket olvashatunk Gabriel García Márquez Száz év magány című művéből, Szabó Magda Régimódi történetéből, valamint Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényéből is.

A kiállítás utolsó, reprezentatív része különböző egyházi dokumentumokat mutat be, amelyek a családdal foglalkoznak, így II. János Pál pápa 1981-ben kiadott Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdítását, illetve 1994-es apostoli levelét a családokhoz. A kiállításon nyomtatott formában olvasható Ferenc pápa rögtönzött beszéde a családokhoz, amelyet nemrég véget ért amerikai útja során, a philadelphiai családtalálkozó alkalmával mondott szeptember 26-án.

A tárlatot lezáró tabló Pierre-Auguste Renoir Gabrielle és Jean (1895–1896) című alkotásának másolata. Az impresszionista művész e festményén az anyai ölelést és közelséget ábrázolja, mint az élet kezdőpontját. Ily módon a kiállítás első (Vizitáció) és utolsó darabja egymás párjaként is értelmezhető, hiszen amint Mária Erzsébet látogatásakor méhében hordozta Jézust, úgy a felnőtt nő ölében ülő kisgyermek Renoir képén, az anyai gondoskodás lényegi azonosságára mutathat rá. A kiállítás célja, hogy a különböző művészeti ágakon keresztül bepillantást engedjen abba, mit is gondoltak a családokról, és hogyan ábrázolták őket a különböző évszázadokban, mind az egyházi, mind a világi felfogásban.



Elkészült a Sixtus-kápolna kórusának új CD-je


A zene és a művészet alapvető jelentőségű a kereszténység számára – ezt bizonyította nemrég a Vatikán Sajtótermében a Sixtus-kápolna kórusa új CD-jének lemezbemutató koncertjén.

A lemezen, melynek hanganyagát a Deutsche Grammophon kiadó készítette, Palestrina, Lasso és Da Vittoria reneszánsz művei hallhatók, melyeket a Sixtus-kápolna egykori kórusa számára írtak. Két gregorián éneket is tartalmaz, amelyeket most először rögzítettek hanghordozón. Az egyik Allegri híres Miserere darabjának eredeti változata az 1661-ből való Sixtus-kódex alapján. A másik a Nunc dimittis, amelyet Palestrinának tulajdonítanak, és jelenleg is használják a pápai szertartások során. A CD eredeti formájukban latinul adja közre e zenedarabokat, a felvételek a Sixtus-kápolna falai között készültek.

A Sixtus-kápolnát 1483-ban szentelték fel, és azóta megszakítás nélkül ott énekel a helyről elnevezett kórus. Az utóbbi években különleges figyelmet szenteltek a reneszánsz egyházi zene kutatásának és esztétikájának.
Az új CD bevételeit a kórus a pápa jótékonysági tevékenységére ajánlotta fel.


Imádság a sebészetben


„Imádság a sebészetben" címmel nyílt kiállítás az esztergomi Keresztény Múzeum falikárpitos termében. A rendhagyó kiállítás Muhari-Papp Sándor Balázs művészi festményeit, műtéti szemléltető illusztrációit mutatja be, melyekhez Csókay András idegsebész írt megrendítő szövegeket.

Az aprólékos pontossággal kidolgozott kompozíciók a kórház sajátos tereiben, a műtőben, a boncteremben vagy az ábrázolt személyek lelkében játszódó történések, emlékek, érzelmek felidézésével, hol felkavarják, hol mosolyra késztetik a nézőt, fogalmazódott meg a tárlaton. A megnyitón az alkotó arról beszélt, hogy miként jutott el a műtéti előkészületek festői dokumentálásától az orvos imájának, azaz Krisztus keresztről való levételének megidézéséig.

Csókay András a művészet és az orvoslás kapcsolatáról szólva kiemelte: mindkettőjüknek, ahogy minden hívő embernek a maga területén, Isten teremtő tervének beteljesítése, az evangélium üzenetének hirdetése, a krisztusi szeretet megélése a célja. Muhari-Papp Sándor Balázzsal való munkakapcsolata hamar mély barátsággá, lelki kapcsolattá nemesedett, ezért kerülhetett sor közös, mélyen keresztény értékrendjük lenyomatai, a festmények és az általa írott szövegek könyvben való megjelentetésére is.
A kiállítás 2015. november 29-éig tekinthető meg.
« vissza