K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2016. január 7. - Értékeink-örökségünk
« vissza
apor-balthasar.jpg, Boldog Apor Vilmos és Hans Urs von Balthasar családi kapcsolatairól végeztek kutatómunkát
Boldog Apor Vilmos és Hans Urs von Balthasar családi kapcsolatairól végeztek kutatómunkát
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Apor Vilmos egykori levele Hans Urs von Balthasarhoz

Magyaros László, a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet ötödéves papnövendéke értékes egyháztörténeti kutatómunkát végzett a közelmúltban Boldog Apor Vilmos győri vértanú püspök és Hans Urs von Balthasar svájci teológus családi kapcsolatairól egy fennmaradt levél kapcsán. Kutatási eredményeiről a növendék a győri szeminárium lapjában számolt be nemrég.
A Győri Egyházmegye Levéltárában folytatott kutatómunkája és a püspökkel kapcsolatos könyvek áttanulmányozása után a növendék felvette a kapcsolatot a svájci Balthasar Intézettel is, tájékoztat az egyházmegyei hírportál.

Tőlük kapott segítséget családfakutatáshoz, továbbá megküldték számára az említett (német nyelvű) levél másolatát is, amelynek eredetijét Apor Vilmos püspök Győrben írta 1941. május 4-én teológus rokonának, s melynek búcsúzó zárlatában Hans Urs von Balthasartól mint nagybátyja köszön el.

A levél tartalma kapcsán további leágazó információk segítették a növendék kutatását, s ennek eredményeként kiderült többek között, hogy Balthasar teológiai könyveit a nagymamája rendszeresen megküldte Apor Vilmosnak. Bár a levélben a főpásztor kéri Balthasart, hogy látogassa meg, ha Bécsben jár, hiszen onnan Győr nincs messze, nem valószínű, hogy a háború miatt létrejöhetett volna találkozásuk.

Hans Urs von Balthasar viszont más források szerint bécsi tanulmányai során (1924–1927) személyesen is találkozott Apor Vilmossal. Életrajzírója, Thomas Krenski szerint pedig a püspök Hans Urs von Balthasarral és más svájci rokonok támogatásával később földalatti segélyszervezetet hozott létre a Magyarországon üldözött zsidók támogatására.
A papnövendék kutatásai bizonnyal jó alapot adnak a további tudományos szintű történeti kutatásokhoz, olvasható az egyházmegyei hírportálon.


Különleges betlehemi jászol a vatikáni Szent Márta-házban


Ferenc pápa otthonában, a vatikáni Szent Márta-vendégház földszintjén karácsonyra különleges betlehem épült föl, amely a híres dél-olaszországi sziklaváros, a híres Matera festői keretébe illeszti a születés történetét, és megeleveníti az 1223-ban Szent Ferenc által Greccióban elkészített első betlehemet.


A jelenet felidézi azt a pillanatot, amelyben Szent Ferenc és társai saját kezűleg elkészítik a jászolt, fölidézve Jézus születését. A szerző, Franco Artese – aki 2012-ben a Szent Péter-téri jászolt is megalkotta – úgy rendezte a jelenetet, hogy a gyermek Jézust, Máriát és Józsefet Assisi szentjének gondjaira bízta. Minden Szent Ferencről beszél, aki térdepelve tárja ki karját Mária felé, a Szűzanya pedig gyengéden nyújtja neki kicsi fiát. Körülöttük Ferenc néhány társa dicséri a Magasságost, mert megszületett az Üdvözítő.

A születés jelenete a materai egyik sziklalakás mellett látható, körülötte sok kis jelenet beszél a jócselekedetekről: Szent Klára egy leprást vesz gondjaiba, egy férfi egy rászorulón segít, egy nő, aki készül világra hozni gyermekét Isten Fia születésének fényében, egy nemes, aki egy idős asszonyt támogat, egy másik nő, aki egy koldusnak adakozik.


Pest legkorábbi középkori emléke


Hamarosan látható lesz Pest legkorábbi középkori emléke, a mai belvárosi főplébánia-templom alatt a 12. században állott egykori templomszentély falainak felhasználásával kialakított altemplom.
Az épület felújításának és bemutatásának tervezője Mezős Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora. A legősibb maradványok bemutatását, vagyis az altemplom kialakítását alapos régészeti és építéstörténeti kutatás előzte meg. A feltárás során remélték, hogy rábukkannak a 11. századi legelső templom maradványaira, amelynek létezéséről Szent Gellért püspök legendája is tájékoztat.

E szerint a püspök testét halála után ide temették először és innen vitték át néhány év múlva Csanádra, ahol az alig százötven éves templomban oltárként ma is látható az a kőszarkofág, ahová az áttemetés után vélhetően Gellért maradványait helyezték. Sajnos azonban az ásatások e tekintetben nem hoztak eredményt. Így szinte már bizonyos, hogy nem a mai templom területén állhatott az ősi hajlék, talán az egykori római városmag egy másik szegletében volt.


Róth Miksa munkásságát bemutató tárlat


A 20. század legnagyobb magyar üvegfestő és mozaikművésze, Róth Miksa előtt tiszteleg a Magyar Építészeti Múzeum szervezésében december 18-án nyílt kiállítás.
A tárlat anyagát az Építészeti Múzeumban őrzött tervek adják, amelyeket az alkotó születésének 150. évfordulója és a Fény nemzetközi éve alkalmából mutatják be. A kiállított színes tervlapokat a legismertebb hazai épületekhez készítette a művész, így például az Országházhoz, a Szent István-bazilikához, az Országos Levéltárhoz és a Gresham-palotához.


A szecesszió szimbólumai és az art deco geometrikus vonalvezetése egyaránt megjelenik a tárlaton. A művész kísérletező szellemét a villákhoz és a bérházakhoz készült számos rajz és akvarell tükrözi. A tárlat összeállításakor a tervezők figyelembe vették az épület enteriőrjét és az egymásba nyíló szobák freskóit. A téli ebédlőnek nevezett teremben Róth Miksa életének részletei, a rózsamotívumokkal díszített szalonban az üvegművész középületekhez készített tervei, a passiószobában egyházi épületekhez, templomokhoz és kápolnákhoz készített jelentősebb művei, az úgynevezett hálószobában pedig a magánépítkezések mellett a századforduló előszeretettel használt szimbólumai jelennek meg.


Róth Miksa munkái díszítik többek között a szegedi dóm több ablakát, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet kápolnáját, a Kálvin téri református templomot, a budapesti Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a Pannonhalmi Főapátság Szent István-kápolnáját és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermét, illetve a budapest-fasori evangélikus templomot.

Róth Miksa készítette a budai Vár egykori Szent Jobb-kápolnájának üvegablakait és mozaikjait – a festett ablakok a második világháborúban elpusztultak, a mozaikokat azonban a szocializmus idején leszedték a falról, és Balatonalmádiban, a katolikus templom mellé épített oldalkápolnában helyezték el.


Kódexet másoltak a szakkollégium diákjai


A szerzetesközösségek feladatai közé tartozott hosszú évszázadokon át a kódexek másolása. Ezt a hagyományt elevenítették fel a szombathelyi II. János Pál Katolikus Szakkollégium diákjai az egyházmegyei könyvtárban.

A szakkollégium 25 diákja az elmúlt félévben kutatásmódszertani és könyvtárhasználati ismereteit bővítette. Ennek záróeseményeként került sor az Egyházmegyei Könyvtár Barokk Teremkönyvtárában a kódexmásolásra. A gyűjtemény legrégibb kódexének egyik oldaláról készült másolat, amelyből 10 szót kihagytak a könyvtárosok – ezt kellett a diákoknak pótolniuk: libatollal, tintával. Mint egykor régen a szerzeteseknek. Rácz Pius ferences szerzetes is tollat ragadott és példát mutatott a diákoknak.



Újra látogatható Bécs belvárosában a Virgil-kápolna


Újra látogatható a bécsi Stephansplatz alatt rejtőző középkori kápolna, amelyet hét év renoválás után nemrég nyitottak meg a közönség előtt.
A bécsi Szent István-dóm közelében lévő középkori szakrális épületet 1220-ban emelték. A 6×10 méteres Virgil-kápolna (Virgilkapelle) évszázadokon át befedve állt, 1973-ban tárták fel a metró építésekor, és nyitották meg a látogatók előtt. Renoválás miatt azonban 2008-ban ismét bezárták.

A felújítás azért vált szükségessé, hogy a falfestmények minőségének megőrzése érdekében állandó klímát biztosítsanak a kis helyiségben, elkerüljék a penész képződését és a falak mohásodását. A 12 méterrel a föld alá nyúló kápolnában szentmisét, koncerteket és kiállításokat is tartanak majd a jövőben. A helyiségben a középkori Bécsről terveznek nyitni állandó kiállítást, amely a vallási életet, az oktatást és az akkori mindennapokat mutatja be.

(Forrás: MTI, Vatikáni Rádió, műemlékem.hu örökségvédelmi portál, PPKE, Szombathelyi Egyházmegye)

Összeállította: Toldi Éva
« vissza