K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2016. január 28. - Értékeink-örökségünk
« vissza
afelujitottszegedidom-templom.jpg, A felújított szegedi Dóm
A felújított szegedi Dóm
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Emlékjelek a Szent Márton-évben

A középkori Magyarországon több száz Szent Márton püspök és hitvalló tiszteletére szentelt templom állt. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa szeretne a történelem viharaiban elpusztult templomoknak méltó emléket állítani a Szent Márton-emlékévben.
A középkori Magyarországon több száz Szent Márton püspök és hitvalló tiszteletére szentelt templom állt. A történelem viharai következtében közülük nagyon sok sajnos elenyészett, így ma hazánk területén alig száz Szent Márton titulusú templom ismert. A Szent Márton-emlékév alkalmat ad arra, hogy a szegények és elesettek pártfogó szentjének egykori kultuszhelyeit felkutassuk és megörökítsük.

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa ezért felhívással fordult a Szent Mártont tisztelő közösségekhez és magánszemélyekhez, hogy a saját maguk által választott módon (emléktáblával, emlékoszloppal, kereszttel stb.) jelöljék meg a ma már nem létező Szent Márton-templomok helyét. Fontos a szent emlékének felidézése azon templomok esetében is, amelyeket eredetileg Mártonnak szenteltek, de titulusuk időközben megváltozott, illetve azon templomoknak, amelyek a reformáció után a protestáns testvérek kezelésébe kerültek.

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa szívesen együttműködik az emlékhelyek kialakításában, saját adatbázisát minden érdeklődő számára örömmel rendelkezésre bocsátja.

Elpusztult és lebontott Szent Máron-templomok Veszprém megyében:
Csabrendek (Csab-puszta), Kolontár (Lőrinte-puszta), Mihályfa (Csitkeszentmárton), Nemesszalók
Veszprémi települések, ahol az eredeti Szent Márton titulus megváltozott:
Balatonalmádi - Vörösberény - jelenleg református templom




Megújult a szegedi dóm



Szeged több mint kétmilliárd forintból felújított, meghatározó műemléke technikai és építészeti szempontból kész az érdeklődők fogadására, tette közzé a Szeged-Csanádi Egyházmegye. A következő lépés a székesegyház előlépcsője alatt kialakított látogatóközpont kapacitásainak felmérése. Ezért próbaüzem keretében díjmentesen látogatható január 20-tól a megújult szegedi Fogadalmi templom.

A próbaüzem alatt csak az épület bizonyos részei nyílnak meg a vendégek előtt: bejárható lesz az előlépcső, a liturgikus tér, továbbá megtekinthető az altemplomban az egyházmegyei gyűjteményből kialakított állandó kiállítás, és a vendégek megismerkedhetnek Szeged régmúltjával, valamint a dóm építéstörténetével is.


A dóm liturgikus tere – a székesegyház nyitvatartása alatt – a próbaüzem után is díjmentesen látogatható lesz.
A szegedi városatyák a települést romba döntő 1879-es árvíz után tettek fogadalmat egy nagy templom építésére. A dóm első terveit Schulek Frigyes készítette el, majd Foerk Ernő átdolgozott elképzelései alapján 1913-ban kezdődtek meg a munkálatok. Az ünnepélyes alapkőletételt 1914. június 21-én tartották, de az építkezés az első világháború kitörése után megszakadt. Az 1923-ban folytatódó kivitelezés után az ünnepélyes felszentelés 1930. október 24-én volt Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében.

A 2014 júniusában elkezdett, kétmilliárd forintos, döntően európai uniós támogatásból megvalósult munkálatok eredményeként megújult a templom és környezete, a székesegyház altemplomában kulturális és közösségi rendezvények befogadására alkalmas tereket, az előlépcső alatt látogatóközpontot alakítottak ki. Kijavították a templom külső és belső sérüléseit, úgy, hogy az épület megjelenése ne változzon.

A belső térben a szentély baldachinja bekerült a kupola alá, így a hívők szentmise idején körbevehetik a szertartást végző papot, és az is lehetővé válik, hogy a szertartások közötti időszakban jobban elkülönüljön egymástól a turisták által látogatott profán és a hívők elvonulását szolgáló szakrális tér.



Erdélyi Zsuzsanna a névadója a népi vallásosság gyűjteménynek


A Keresztény Múzeum „Begyütt Jézus a házamba” című kiállításának záró mozzanataként a Pesti Vigadóban megrendezett záróünnepségen bejelentették, hogy létrehozójáról, Erdélyi Zsuzsannáról nevezik el az intézmény népi vallásosság gyűjteményét, mely Erdő Péter bíboros érsek támogatásával állandó kiállítóhelyet kap Esztergomban.

A záróeseményen Kontsek Ildikó, a Keresztény Múzeum igazgatója szólt arról is, hogy a Magyar Művészeti Akadémia által támogatott tárlattal új korszak kezdődött a népi vallásosság tárgyi emlékeit tartalmazó gyűjtemény életében. A néhány éve megkezdett, alapos szakmai feldolgozásnak, a szakmai elismeréseknek, a közönségsikernek köszönhetően a jövőben valós lehetőség nyílik a gyűjtemény szakszerű és minden érdeklődő számára hozzáférhető elhelyezésére. A Keresztény Múzeum igazgatónője a közönség előtt beszámolt arról, hogy Erdő Péter bíboros jóváhagyását adta egy új, esztergomi székhelyű, állandó kiállító- és kutatóhely létrehozására a hányatott sorsú gyűjtemény számára.

Erdélyi Zsuzsanna a szakrális szövegfolklórral és a népköltészet szimbolikájával foglalkozott néprajzkutatóként. 1968-ban hallott először archaikus népi imádságot egy nagyberényi asszonytól. Ettől fogva haláláig ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. 2012 és 2014 között a Magyar Művészeti Akadémia népművészeti, néprajzi tagozatának vezetője volt, 2015. február 13-án hunyt el.

A népi vallásosság tárgyait bemutató kiállítás zárónapján, Erdélyi Zsuzsanna 95. születésnapján Klukon Edit és Ránki Dezső személyes felajánlásból adtak koncertet a népi vallásosság gyűjtemény alapítójára emlékezve.

(Forrás: Magyar Kurír, MTI, Esztergomi Keresztény Múzeum)

Összeállította: Toldi Éva
« vissza