K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Képes Bibliát alkotott
2016. március 25. - Értékeink-örökségünk
« vissza
mkiAll06.jpg, Dr. Márfi Gyula a Veszprémi Főegyházmegye érseke megnyitója
Dr. Márfi Gyula a Veszprémi Főegyházmegye érseke megnyitója
Képes Bibliát alkotott
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Muzsinszki Nagy Endre kiállítása a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban

A Veszprémi Főegyházmegye és a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyik legjelentősebb öröksége Muzsinszki Nagy Endre festőművész 243 darab festményből és grafikából álló sorozata – hangzott el Udvarhelyi Erzsébet gyűjteményi igazgató beköszöntőjében március 21-én a művész kiállításának megnyitóján a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban.

A május 6-ig megtekinthető tematikus tárlaton az „Én vagyok a világ világossága” című újszövetségi sorozat Jézus halálával és feltámadásával foglalkozó fejezetét mutatják be, az alkotó születésének 130. évfordulója alkalmából, ismertette az igazgatónő. Majd visszatekintett a művész életútjának jelentős állomásaira. Muzsinszki Nagy Endre 1886. február 25-én született Felsőzsolcán. Az Iparművészeti Iskola díszítőfestészeti szakosztályán tanult, majd Nagybányán, a művészeti szabadiskolán, később Olaszországban töltött hosszabb tanulmányi időt. Eleinte templomfestészettel foglalkozott. Az I. világháború idején a frontról – tábori festőként – rajzos tudósításokat küldött a hazai lapoknak. 1917-ben nyílt kiállítása a Nemzeti Szalonban, s a ’20-as években már a magyar művészet élvonalába tartozott. 1929-ben nemzetközi pályázaton megbízást kapott egy 18 m2-es templomi mozaik kivitelezésére a jeruzsálemi Dormitio-bazilika altemplomában. 1939-ben Siófokon telepedett le, s innentől a Balaton festőjeként tartották számon. Itt alkotta meg Krisztus-ciklusát is, mellyel az Újszövetséget elevenítette meg, mondhatnánk: képes Bibliát festett. Alkotásai maximálisan hitelesek, mivel ő a helyszínen, a Szentföldön tanulmányozhatta Jézus útjának állomásait.
Márfi Gyula érsek tárlat megnyitó beszédében főként az alkotó siófoki éveiről emlékezett meg, hiszen itt élt Muzsinszki a leghosszabb ideig, 53 évesen telepedett le a tóparti városban. Korábban már nyitotta meg siófoki kiállítását is, idézte a főpásztor, s akkor a helybéliek közül sokan nagy szeretettel emlékeztek az idős művészre, aki 89 évesen Nagyberényben hunyt el, de végakarata szerint Siófokon temették el. Elmesélték az idősebbek, hogy a településen nagyon népszerű ember volt, nagy tiszteletnek örvendett. Jó időben házának ablakai mindig nyitva voltak, s mikor festett, az arra járók benéztek hozzá, megcsodálták, ahogy alkot az idős művész. Még a szocialista-materialista beállítottságú városi tanács tagjai is tisztelték őt. Amikor azonban Krisztus-képeit felajánlotta a városi elöljáróságnak, a tanácstagok nem merték azt elfogadni, mondván: mit kezdene egy kommunista intézmény 243 Krisztus-képpel. Muzsinszki rossz időben és rossz helyen született és rossz helyen élt, mutatott rá Márfi Gyula érsek. Az ateista állami ideológia idején, amikor a párt döntötte el, mi szép és mi nem szép, s hogy mi tetszhet nekünk és mi nem, Muzsinszki művészi hitvallást tett Jézus Krisztus mellett. Ma is megemelhetjük kalapunkat előtte, mert ő nem úszott együtt az árral, szuverén egyéniség volt, akinek nem lehetett előírni, hogy miben higgyen és miben ne higgyen, s mit tartson szépnek és mit ne. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versében írta: „hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban…” Muzsinszki nem volt szem a láncban, mert miközben mások Marx-, Engels- és Rákosi-portrékat festettek, ő megmaradt Jézus mellett. Ezért nem lehetett belőle elismert nagy művész, annak ellenére, hogy akkor már nemzetközi vonatkozásban is emlegették művészi berkekben. Ha képeit vizsgáljuk, észrevehetjük, hogy alakjai mennyire sokfélék, és mind hitelesek. Művészete hitünk melletti, Krisztus melletti helytállásra buzdítja a ma emberét is, méltatta Márfi érsek.
Udvarhelyi Erzsébet köszönetet mondott a kiállítás létrehívásában munkálkodóknak, többek között Nagy Károlynak, a tárlat rendezőjének, Král Éva restaurátornak és Pfitzner Zoltánnak grafikai munkájáért. A kiállítás-megnyitón közreműködött Veresné Petrőcz Mária énekművész Jézus keresztútját, halálát és feltámadását megidéző csángóföldi népénekekkel, a megboldogult Jáki Teodóz bencés atya gyűjtéséből ismert Aranymiatyánkkal, valamint Vizi István és Draskóczy Balázs egyházi énekével (Ím, bevonul Jézus, zengjen hozsánna).

Toldi Éva

« vissza