K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2016. április 8. - Értékeink-örökségünk
« vissza
kormenetikeresztkalocsan.jpg, Körmeneti kereszt Kalocsán
Körmeneti kereszt Kalocsán
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Árpád-kori körmeneti keresztet mutattak be Kalocsán

A Kalocsai Érseki Kincstár becses műtárgyai közül azt az Árpád-kori körmeneti keresztet mutatta be nemrég a nagyközönségnek, amelyre 1935-ben találtak rá a székesegyház mellett.
A 12. század első feléből származó kereszt a hazai románkori bronzművességünk egyik legszebb s legritkább darabja is egyben, hiszen a középkori nemesfémből készült ötvöstárgyak, legtöbbször beolvasztásra kerültek, s gyakran rablók kezébe jutottak, majd nyomuk veszett.

A kalocsai körmeneti kereszt feltehetően valamelyik bencés kolostori műhelyben készülhetett. Különleges szárvégződésű keresztformája a 9‒12. századi bizánci keresztekkel mutat rokonságot, melyeken a kereszt szárai gyakran végződtek korongokban. Ezekre a korongokra sok esetben Krisztus-monogram, vagy az evangélisták képei kerültek.

A kalocsai körmeneti kereszt egykor a főszékesegyház liturgikus felszereléséhez tartozott. Szárainak előlapján vésett vonalkeretben kettős szalagfonat-díszítés található, kerek lemezeire pedig négyágú rozettákat vésett az ötvösmester. A Corpus fejére lapos pántkorona került. Tojásdad arcán széles orr, szemöldökív, mandulavágású lehunyt szemek láthatók. Krisztus rövid, szoknyaszerű ágyékkendőt visel sima övvel. Vékony lábai térdben kissé be vannak hajlítva. A feszület valószínűleg a tatárjárás idején kerülhetett a föld alá. 1935-ben találtak rá a székesegyház egyik sarkánál, egy villanyoszlop gödrének ásása közben.


A remény üzenete Maria de Faykod fotókiállításán


Maria de Faykod szobrászművész lourdes-i keresztúti stációit bemutató, saját készítésű fotóiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának lovagtermében március végén. A Franciaországban élő magyar származású alkotónak ez a legismertebb, „gyógyító” jelzővel emlegetett alkotása, mivel betegek sora vallott arról, hogy a stációk mellett elmélkedve, imádságos lelkülettel végighaladva lélekben milyen felemelő, gyógyító erőt tapasztaltak meg.

„Ha a feltámadás üzenete eljutna az emberekhez, sokkal kevesebben adnák a fejüket olyan gondolatokra, melyek a pusztulásba vezetnek” – fogalmazódott meg a megnyitón. Ugyanis a keresztút különlegessége, hogy a stációk nem érnek véget a 14. jelenetnél, Jézus halálánál, hanem a művész három további stációval bővítette művét, hogy a Lourdes-ba zarándokoló betegek a keresztút végén ne a sírba helyezett Jézust lássák, hanem a feltámadott Krisztust, s ezáltal a keresztút a remény üzenetét közvetítse feléjük. Így a kálvária három befejező stációja megeleveníti, amint Mária várja a feltámadást, bemutatja a feltámadás szakrális pillanatát és azt az eseményt, amikor a feltámadt Krisztus megjelenik az emmauszi tanítványoknak.

A kiállításon nagyméretű, fekete-fehér képeken kísérheti végig a látogató a lourdes-i keresztút állomásait. Ezen kívül több fotón a művésznő megörökítette az egyes stáció-domborművek részleteit, Krisztus-ábrázolásait, arcokat, kezeket a kereszthordozó Krisztust kísérő sokaságból és portrét a Krisztus közelében állókról. A kiállítás április végéig tekinthető meg.


Befejeződött a Santa Maria Antiqua templom restaurálása


Újra megnyitották a nagyközönség előtt Rómában azt a 6. századi templomot, amelyet „a középkor Sixtus-kápolnája”-ként emlegetnek a művészettörténészek csodálatos és értékes freskói miatt, amelyek a keresztény világ figuratív művészetének legjavát őrzik Rómától Bizáncig.

A Forum Romanumon álló Santa Maria Antiqua templom az Örök Város egyik legrégebbi temploma, annak a dombnak a lábánál fekszik, ahol hajdan a római császárok éltek, s 847-ben temette be egy földrengés. Föltárása csak 1900-ban kezdődött meg. A templom csodálatosképpen elkerülte más római történelmi épületek sorsát; az átépítéseket. A szenteket, mártírokat, királynőket, pápákat és uralkodókat ábrázoló freskói az ember teremtésétől az utolsó ítéletig ábrázolják a főbb bibliai eseményeket, csakúgy mint a később épült vatikáni Sixtus-kápolna remekművei.

A templom egyik részében Krisztus életét mesélik el, amit a szentek és mártírok történetei követnek, a másik felében pedig pazar ikongyűjtemény látható. A templom legértékesebb kincsei közé tartozik egy Szűz Máriát és a Gyermek Jézust ábrázoló kép, amely egyike a világ legrégebbi ismert keresztény ikonjainak.

A templom felújítását, restaurálását mintegy 2,7 millió eurós helyreállítási költséggel az olasz állam legnagyobb nemzetközi magán műemlékvédő szervezete, a World Monuments Fund végezte el több mint három évtizedes munkával. A munkálatokhoz 1980-ban fogtak hozzá, a képek szakszerű helyreállítása azonban csak 2004-ben kezdődött el.
A Santa Maria Antiqua templom újbóli megnyitása alkalmából 3D-s vetítéssel kombinált multimédia-kiállítással mutatják be a templom gazdag történelmét.


„Osztás 10×10” – Szent Márton „utódai”


Március 18-án, Szent Benedek rendalapító ünnepéhez kapcsolódóan nyílt meg a Pannonhalmi Főapátság kiállítóterében az a fotótárlat, amely Osztás 10×10 címmel olyan emberek életébe enged bepillantást, akik Szent Mártonhoz hasonlóan különleges figyelemmel és érzékenységgel fordulnak a szükséget szenvedő embertársaik felé, s akik ily módon mintegy megjelenítik az ő lelkiségét.

A Pályi Zsófia, Balázs Attila és Hajdú D. András által készített fotósorozatok egy-egy portré köré rendeződnek. Ezeken a portrékon, életképeken keresztül a kiállítás kurátori és alkotói szándékának megfelelően átsugárzik az a megtapasztalható élmény, mikor a segítséget nyújtó felfedezi a bajbajutotton Krisztus arcát.

Az egyenként tíz képből álló sorozat egyes darabjai ezért modern kori ikonokként is értelmezhetők, amelyeken a hétköznapi történéseken túl, illetve azok mögött „megcsillan az öröklét”, fogalmazódott meg a kiállítás megnyitóján. A fényképek hétköznapi embereket mutatnak be: gyerekeket például, akik egy nyíregyházi általános iskolában két Down-szindrómás kisfiút fogadnak be maguk közé, vagy cigány fiatalokat, akikből egy férfi focicsapatot szervez, hogy kiutat mutasson számukra a mélyszegénységből és megmutassa nekik a közösségi élet szépségét. Továbbá láttat a tárlat szemműtétre váró afrikai asszonyokat, idős tanyasi embereket, elhagyatott budapesti időseket, akikre felfigyelnek, akiket megtalálnak a jóakaratú, segítő embertársaik.

A gyengédség sokfajta formájával találkozhat a látogató, amely szinte megbújik a képeken egy-egy szelíd érintésben, ölelésben és tekintetben. A fotók egy emberi életút szálára is felfűzhetők: a születéstől az időskorig és a halálig vezetik végig egy képzeletbeli spirál mentén a látogatók figyelmét, s egyúttal túlmutatnak a halálon is, a mennyei Isten országa felé.

Összeállította: Toldi Éva
Forrás: Magyar Kurír, MTI, Vatikán
« vissza