K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2016. augusztus 1. - Röviden
« vissza
jozsajuditegyikalkotasaval.jpg, Józsa Judit egyik alkotásával
Józsa Judit egyik alkotásával
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Mini nemzeti panteon a szegedi dómban

Egyfajta mini nemzeti panteont varázsol a szegedi dóm altemplomába Józsa Judit kerámiaszobrász, akinek július elején nyílt gyűjteményes kiállítása Gloria in excelsis Deo címmel a szegedi dómban.
A művésznő – a hírneves korondi keramikus Józsa-família leszármazottja – alkotásai meleg belső látást tükröznek, kerámiaalakjai párhuzamba állíthatók magával az élettel, hiszen egy-egy mű ugyanúgy formálódik keze nyomán, mint az élet, és lehet, hogy többször is újra kell kezdenie, hogy olyan legyen, mint amilyennek elgondolta. S a kerámia éppoly törékeny is, mint az élet, az Istentől kapott ajándék, amelyre vigyázni kell, és úgy kell megélni, ahogy a Teremtő elképzelte, hangzott el a méltatásokban. Józsa Judit kerámiaszobrainak legfőbb erénye, hogy visszavezetik a látogatókat a magyarsághoz és Istenhez, fogalmazódott meg a tárlaton.
A kiállítás nagyszabású gyűjteményes bemutatkozásra ad alkalmat az alkotónak, hiszen az 1980-as évektől 2015-ig terjedő munkásságát öleli fel. Ily módon a több mint harminc esztendő művészeti terméséből összeállított reprezentatív válogatás, a kisplasztikáktól a domborműveken át a nagyméretű szoborkompozíciókig ismerteti meg a látogatót a kerémiaszobrász művészetével.
A tárlat szeptember 17-éig tekinthető meg a székesegyház altemplomában.

Időszaki kiállítás G. J. Werner zeneszerzőről

Gregor Joseph Werner (1693–1766), az Esterházy-udvar egykori karmestere, zeneszerző halálnak 250. évfordulója alkalmából időszaki kiállítás nyílt nemrég a kismartoni (eisenstadti) Esterházy-kastélyban. A tárlat az osztrák zeneszerző munkásságát nemzetközi kontextusban mutatja be, tizennégy állomáson keresztül idézik meg munkásságát, olyan hozzá köthető tárgyakat és dokumentumokat mutatnak be, amelyeket a nagyközönség ilyen terjedelemben még nem láthatott. A kiállítás kiemelkedő darabjai Werner 1760-ban írt Debora című oratóriumának egyetlen épen maradt kézirata, amelyet a budapesti Országos Széchényi Könyvtár adott kölcsön a kiállításra, valamint Werner kézzel írott életrajzi feljegyzései. Számos dokumentumot és érdekességet első alkalommal láthat a nagyközönség, így például Werner eddig eltűntnek hit, kézzel írt végrendeletét is. Látható továbbá az a nemrég előkerült és frissen restaurált, Sigmund Leopold Gstettner festő és zeneszerző által készített festmény is, amely a Werner megbízásából készült Tizenöt rózsafűzértitok című képsorozat egy darabja.
Gregor Joseph Werner Ybbs városában született. 1728 és 1766 között dolgozott az Esterházy-udvar karmestereként. Ő volt az elődje és a maga csendes módján Joseph Haydn útjának előkészítője. Mégis élete és munkássága a mai napig Haydn árnyékában maradt, beleértve életrajzának feldolgozását és szerzeményeinek méltatását. Illetve azt, hogy a mai napig több mint 400 műve maradt fenn. Mind a mai napig nem tudunk róla pontos képet alkotni, életével kapcsolatos információk véletlenszerűen kerültek elő. Werner életművének középpontjában is az egyházi műfajok álltak. Több mint háromszázötven vokális és harminc instrumentális vallásos művet, köztük hosszú oratóriumokat, miséket, vesperásokat, litániákat, különféle liturgikus alkalommal megszólaltatható rövidebb tételeket írt, de komponált népies, egyszerű zsánerdarabokat is. Haydnnal ellentétben nagyon keveset tudni róla, a mai napig nem került elő egyetlen portré sem a mesterről. Gregor Joseph Werner 1728-tól 1766-ig volt az Esterházy udvar zenekarának karmestere.
A tárlat október 31-ig tekinthető meg.

Szent Erzsébet-vándorkiállítás Székesfehérváron

„Beragyogta a világot” címmel nyílt vándor-fotókiállítás Árpád-házi Szent Erzsébetről Székesfehérváron július 7-én a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban.
A királylány születésének ünnepe alkalmából rendezett tárlat olyan Szent Erzsébet-ábrázolásokat mutat be, melyek európai és ázsiai, amerikai országokban őrzik az Árpád-házi szent emlékét. A fotók Varsányi Katalin gyógyszerész, fotográfus felvételeiből adnak egy színes válogatást. A fotográfus több mint harminc éve örökíti meg a Szent Margit-emlékeket világjáró útjain. A tárlatot Spányi Antal, a Katolikus Karitász püspök elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet, a szolgáló szeretet szentjének életpéldáját állította a jelenlévők elé. Rámutatott: a Magyar Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete, a Katolikus Karitász megalakulása óta Szent Erzsébet nyomdokain jár.
Bemutatta, hogy Szent Erzsébet jótékony cselekedetei milyen hatást gyakoroltak az utókorra, és kiemelte, hogy a szent minden emberben a szenvedő Krisztust látta. Legismertebb mondását is idézte, amelyet meg kellene fogadnia a ma emberének is: „Látjátok, az embereket boldoggá kell tenni.”.
Varsányi Katalin vándorkiállításának első állomása Budapesten volt az Avilai Szent Teréz-templomban 2007-ben. Azóta bemutatkozott Kassán, Fehérvárcsurgón, Veszprémben, Nyírbátorban, Zsámbékon, Fóton, Cegléden és országszerte különféle intézményekben, rendezvényeken. A székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház a 23. helyszíne a fotókiállításnak.

Középkori szentély alapfala Pannonhalmán

Nagy jelentőségű középkori szentélyalapfal-maradvány került elő támpillérekkel együtt Pannonhalmán a Gyümölcsoltó Boldogasszony bencés plébániatemplom főhajójában.
A 14–15. századi építészeti és régészeti leletek padlóépítési munkák közben kerültek elő. Az egykori Szentmárton/Győrszentmárton településrészen fekvő szentély jelentős falmaradványa esztétikai szempontból is jelentős. A feltárt középkori szentélyzáródás mögött, közvetlenül a jelenlegi oltár előtt három sírt találtak bronz feszülettel és melldísszel. A középkori karzatpillér mellett II. Ulászló ezüstpénzére bukkantak. Az egykori diadalív alapjai mellől szép faragott 14. század végi gótikus kőleletek, kaputöredékek jöttek a felszínre. Sólymos Szilveszter bencés atya korábbi tanulmányában ezeket levéltári kutatásai alapján már feltételezte.
A folyamatban lévő rekonstrukciós munkák műemléki műszaki vezetője, aki építészként második éve kutatja a templomot és épített környezetét, kiemelte: Ez az első kézzelfogható kvalitásos középkori épített emlék Pannonhalma egykori Szentmárton városrészében.
Remények szerint az átfogó templomfelújítás az építészeti tervek alapján hamarosan elkészülhet – tájékoztatta a nyilvánosságot Lőrincz Pál bencés esperes plébános – a középkori templombelső és külső rekonstrukciós munkái már folyamatban vannak.

(Forrás: Pannonhalmi Főapátság, MTI, Magyar Kurír, Szegedma)

Összeállította: Toldi Éva


« vissza