K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2016. szeptember 10. - Értékeink-örökségünk
« vissza
magyar-lengyelszentekkiallitas.jpg, Magyar-lengyel szentek kiállítás
Magyar-lengyel szentek kiállítás
Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Magyar és lengyel középkori női szentek

Kiállítás nyílt nemrég Krakkóban az érseki palota szomszédságában található ferences templom és kolostor kerengőjében A szegénység gazdagsága – Lengyelország és Magyarország középkori női szentjei címmel.
A kiállítás a magyar és a lengyel történelemnek azt az időszakát idézi fel, amely kiemelten fontos volt kapcsolataink kialakulásában. Bemutatja többek között, hogy milyen fontos szerepet játszottak a szegénység, a szeretet szolgálatában az Árpád-házi és az Anjou-királylányok, illetve királynék, s átfogó képet ad a keresztény szegénység ideája hirdetésének és a keresztény élet középpontba állításának időbeni és térbeni keletkezéséről és elterjedéséről Itáliában és Kelet-Közép-Európában.

Ismerteti továbbá a magyar–lengyel dinasztikus kapcsolatokat, illetve megmutatja, hogy a szegénység keresztény követelményének megvalósításában Magyarországon és Lengyelországban az uralkodó elit nőtagjai jártak élen, akiknek döntő többsége vagy a magyar királyi dinasztia (Árpád-ház, Anjouk) tagja volt, vagy rokonsági, házassági kapcsolatban állt a magyar királyi dinasztiával.

A szegénység (pauperitas) mint fő erény gyakorlásával egyidejűleg megélt és tettekben is kifejezett keresztény erényeket egy-egy szent életének példáján keresztül mutatja be a tárlat. Az irgalmasság (misericordia) erénye Árpád-házi Szent Erzsébet életében a leglátványosabb, az adakozás (caritas) erénye Árpád-házi (Prágai) Szent Ágneséban, az engedelmesség (obedientia) erényére Boldog Szalóme (Kálmán herceg, IV. Béla és Árpád-házi Szent Erzsébet testvérének felesége) élete a legjobb példa, a jóakaró szeretet (humanitas) erényét pedig Árpád-házi Boldog Jolánta élete mutatja a legékesebben. A türelem (patientia) erényét leginkább Árpád-házi Szent Kinga élete példázza, míg az önmegtagadásét (mortificatio) és a tisztaságét (castitas) Árpád-házi Szent Margité, az alázatét (humilitas) sziléziai Szent Hedvigé (Szent Erzsébet nagynénje, Gertrúd királyné testvére), az okosságét (sapientia) pedig Anjou Szent Hedvig, Nagy Lajos leánya, Lengyelország királynőjének élete. Minden szentet és erényt rövid leírás mutat be gazdagon illusztrálva konkrét, a szentek életéből vett példákkal. A képanyagot a felsorolt szentek tetteinek középkori ábrázolásaiból (elsősorban miniatúrákból) válogatták ki.


Megtalálták a 17. századi Egerszeg várának falait


A tervezett Mindszenty-emlékközpont területén végzett próbafeltárás során került elő a közelmúltban Zalaegerszegen, a 17. században épült török kori Egerszeg várának keleti falazata és az előtte húzódó vizesárok.

Kiss Péter, a feltárást vezető régész elmondta, a próbafeltárás során szerzett adatok alapján meg tudják állapítani az egykori vár és várárok pontos helyét, vizsgálják az egykori palánkfal szerkezetét és a földbe rejtett régészeti leletek térbeli kiterjedését is meg tudják határozni. A több mint ezer négyzetméteren, három kutatóárokban zajló próbafeltárást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ szakemberei végzik. A próbafeltárás célja, hogy átvizsgálják a tervezett múzeumépület területét, tisztázzák a régészeti rétegviszonyokat és biztonsággal meg tudják mondani, hogy milyen további régészeti munkára lesz szükség.

Az egerszegi vár jelentősége és stratégiai szerepe azt követően nőtt meg, hogy 1600 októberében 40 napos ostrom után a kanizsai vár török kézre került. A vár elfoglalása után szabad volt az út a török csapatok előtt: sem földrajzi, sem természeti akadályok – mocsarak, ingoványok, hegyek – nem állták útjukat. Új végvárrendszert kellett kiépíteni, amelynek egyik fontos eleme volt az egerszegi vár – olvasható a próbafeltárás szakmai vezetőjének jelentésében. Az egerszegi vár építése 1603 után kezdődött el, s a feljegyzések szerint falai között 350 katona teljesített szolgálatot. A vár falait az 1700-as évek elején elbontották, majd a várárkokat betemették. A próbafeltárás során a várárokban nagy mennyiségű agyag kerámia edénytöredéket találtak. A régészeti leletek – edények, korsók, tálak –, valamint a munkák során készült fényképek, rajzok képet adhatnak a város 17. századi életmódjáról.


Megjelent olaszul és angolul Márton Áron püspök életrajza


A Márton Áron-emlékév keretében az olasz Velar Kiadó megjelentette a szentéletű erdélyi püspök életrajzát olasz és angol nyelven is. A 2016-os esztendőre meghirdetett Márton Áron-év egyik célja, hogy minél szélesebb körben megismerjék az erdélyi főpásztor életét. E célt szolgálja, hogy életrajza most idegen nyelveken is napvilágot láthat. Az életrajzot, amelynek címe: Márton Áron püspök, az Úr feddhetetlen szolgája, Virt László írta. A sok fényképpel gazdagított kötet kiadását a magyar miniszterelnökség anyagi támogatása tette lehetővé, s Kovács Gergely, a püspök boldoggá avatási ügyének római posztulátora koordinálta.


Különleges keresztény leletekre találtak

A kereszténység egyik legfontosabb magyarországi emlékhelyévé teszik az 1061-ben alapított kaposszentjakabi bencés apátság területét a közelmúlt ásatási eredményei – adta hírül a napokban Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója, a közelmúltban ott végzett ásatásokkal kapcsolatban. A feltárt leletek szerint a somogyi megyeszékhelyhez tartozó Szentjakab az apátság építése előtt a zalavárihoz hasonló kora keresztény központként működhetett a kereszténység határvidékén.

A monostor egy 9. századi keresztény Karoling-központ romjaira épült. Molnár István, az ásatások vezetője elmondta, sikerült azonosítaniuk az apátság alapításakor már a területen álló, honfoglalás előtti templom és egy többsoros sánc maradványait, feltártak százötven sírt, valamint számos értékes tárgyra, ezüst és arany ékszerekre, különböző veretekre is bukkantak. A régész szenzációsnak nevezte az ásatások eredményeit, amit azzal indokolt, hogy a Karoling-korból viszonylag kevés építészeti emlék maradt fenn, ráadásul a most előkerült leletek átírják a térség történetét: a kereszténység jelenléte az eddig ismertnél kétszáz évvel korábbra datálható a környéken.

Varga Máté, a bencés apátság kiállítóhelyének koordinátora terveikről szólva jelezte: egy európai uniós pályázat sikerében bízva szeretnének a helyszínen 2018-ra egy látogatóközpontot kiépíteni a régi és az új leleteket is bemutató kiállító-, vetítőteremmel, múzeumpedagógiai foglalkozások tartására alkalmas helyiségekkel. Szeretnék, ha a nagyközönség előtt ismertebbé válna a kaposszentjakabi apátság, amely az első olyan bencés monostor volt Magyarországon, amit nem király alapított.


Összeállította: Toldi Éva

(Forrás: Magyar Kurír, MTI, Balassi Intézet,Gyulafehérvári Érsekség)
« vissza