K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Ars Sacra Fesztivál Előadások – Könyvbemutató
2017. október 5. - Röviden
« vissza
zita-es-karoly-boritohonlapra.jpg,

Ars Sacra Fesztivál Előadások – Könyvbemutató
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Könyv a kivételes királyi párról

Károly lovagias gondolkodásával nem fért össze az erőszak elfogadása – emelte ki Toldi Éva tanár, újságíró, aki a Szent Imre piarista templomban, az Ars Sacra Fesztivál részeként csütörtökön tartott előadásában mutatta be Kovács Gergely történész Zita és Károly – Akik egymást segítették az égbe című kötetét.

– Aki ismer engem, az jól tudja, hogy katona vagyok, s arra tanítottak, miként kell helytállni a csatatéren. Mégsem tudom megérteni azt, hogy az emberek hogyan tudnak örülni egy háborúnak – idézte Toldi Éva előadásában IV. Károlyt, aki 1916 és 1918 között utolsó osztrák császárként és utolsó magyar királyként az első világháború alatt uralkodott. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény által szervezett, s a Test és lélek a nagy háborúban című kiállításhoz is kapcsolódó kötetbemutató során Toldi Éva hangsúlyozta, a nemes gondolkodású király és felesége, Zita sok tekintetben kivételes uralkodói párnak bizonyult. Kovács Gergely könyvében többször kiemeli, a vészterhes években kizárólag XV. Benedek pápa és IV. Károly sürgette a békét, ám ez a tény, valamint a monarchia felbomlasztására irányuló tervek csak fokozták a Károly-ellenes hangulatot.
– Valóságos rágalomhadjárat kezdődött el már 1917 végétől, melynek középpontjában éppen az uralkodó hithűsége állott. Vallási fanatikusnak tartották, aki a pápaság érdekeit úgymond maradéktalanul kiszolgáló bábfigura – emelte ki Toldi Éva.
– Mikor történészek értékelik IV. Károly életútját, megjegyzik, hogy célját nem tudta elérni, mivel erkölcsös élete és igazságérzete ellenére a békét nem sikerült megteremtenie, továbbá megfosztották trónjától, s száműzték Madeirára. Azonban erre II. János Pál pápa azt válaszolta az uralkodó 2004-es boldoggá avatása alkalmával, hogy nem a cél a fontos, hanem a helyes úton maradás képessége.
Károly uralkodásának első esztendejét két jeles magyarországi esemény, az uralkodó két látogatása tette emlékezetessé, melyekkel a király a kiengesztelődést szolgálta a magyarok és a Habsburgok között. Ezek egyike volt, hogy Károly személyesen vett részt a Szent István-napi Szent Jobb-körmeneten, megtörve a már-már íratlan szabályként érvényesülő szokást, miszerint az ünnepen általában egy királyi herceg képviseli a monarchia uralkodóját. Így a történelem során első alkalommal egy Habsburg király vett részt azon a nemzeti megmozduláson, melyet a magyar egyház a szabadságharc bukását követő abszolutizmus idején éppen azért hozott újra szokásba, hogy Szent István közbenjárását kérje Magyarország sorsának jobbrafordulásáért és a bécsi elnyomás ellen. Ferenc József is ismerte a körmenet történetét, éppen ezért maradt távol tőle végig, uralkodása ideje alatt, IV. Károly azonban éppen ennek ismeretében, a kiengesztelődés jegyében jött el.
Az utolsó magyar király másik kiemelkedő látogatása Debrecenhez kötődik, melynek apropóját 1918. október 23-án a Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karának felavatása szolgáltatta. Érkezése előtt Károly előre rendelkezett, hogy ne valamelyik közös zászlóalj, hanem a magyar honvéd díszszázad fogadja az állomáson, mely majd a magyar himnuszt játssza. Ám az ottani hadtestparancsnok szabotálta a rendelkezést, s az utolsó pillanatban egy cseh századost rendelt az állomásra, aki a királyi pár érkezésekor a császári himnusz eljátszására sarkallta a zenekart. Azonban a király leintette őket, majd zenekar nélkül felszólalhatott a magyar himnusz, melyet a királyi pár a tömeggel együtt énekelt.
A Zita és Károly – Akik egymást segítették az égbe című könyv a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiadásában jelent meg nemrég. A boldoggá avatott IV. Károly emléknapja – a hagyománytól eltérően – nem halála, hanem szeretett felesége, Zita hercegnővel való házasságkötésének napja, október 21. lett.
« vissza