K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik
2019. november 18. - Értékeink-örökségünk
« vissza
konyvmindszentybiborosrol.jpg,

Múzeumi hírmozaik
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen

A Külgazdasági és Külügyminisztériumban mutatták be Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor Menedékben – Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról 1957–1970 című könyvét október 16-án. A kötet Mindszenty József bíborosnak a budapesti amerikai nagykövetségen töltött éveit dolgozza fel. Mindszenty József bíboros, hercegprímás 1956. november 4-én, amikor a szovjet fegyveres erők felújították támadásukat a magyar nép ellen, menedéket kért a budapesti amerikai követségen. Az Egyesült Államok kormánya sürgős humanitárius alapon menedéket biztosított a bíborosnak, aki egészen 1971. szeptember 28-ig tartózkodott a Szabadság téri épületben. Szenvedésekkel, megpróbáltatásokkal teli volt az élete, két totalitárius rendszer is üldözte, börtönbe vetette, megkínozták, saját hazájában lett száműzött, külföldön halt meg, de egész életében megtartotta a hitet, és a krisztusi szeretet irányította minden cselekedetét – fogalmazódott meg a könyvbemutatón. A hercegprímás számára menedékül szolgáló ikonikus épület a főváros központjában található Szabadság téren áll, és 1900-as átadása óta mindig a szabadság jelképeként tekintettek rá.


A magyar görögkatolikus egyház kiállítása a NEK-re
A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából a magyar görögkatolikus egyház Budapesten a Műcsarnokban két hónapig tartó nagy kiállítással mutatkozik be. A tárlaton, amely jövő év júliustól várja majd az érdeklődőket, számos olyan egyházművészeti és -történeti szempontból fontos alkotás lesz majd látható, amelyek eddig nagy nyilvánosság előtt még nem szerepeltek. Nemcsak egyházközségektől, hanem magyar és külföldi múzeumokból is kölcsönöztek tárgyakat. A legjelentősebb a Néprajzi Múzeum állományában lévő, a ma Kárpátaljához tartozó Magyarkomjátról (Veliki Komjati) származó ikonosztáz több mint 60 darabból álló tárgyegyüttese. Az ikonosztáz 1913-ban került múzeumi tulajdonba. Háborúk, költözések és a nem megfelelő raktári körülmények erősen nyomot hagytak a képeken. A faragványok jelentős része megsemmisült. A 18. század végén készült ikonosztázion restaurálása egyedülálló összefogás során valósulhatott meg. A Néprajzi Múzeum a Görögkatolikus Metropólia rendelkezésére bocsátotta az ikonosztáz darabjait restaurálásra, hogy az kezdetben a NEK-kiállítás részeként, később pedig a Görögkatolikus Múzeum meghatározó darabjaként legyen látható a nagyközönség számára.

Tudományos folyóiratot alapított a MMSZ

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának harmincadik évfordulójához kapcsolódóan társadalomtudományokkal foglalkozó, szaklektorált folyóiratot hozott létre Máltai Tanulmányok néven. A tudományos lap interdiszciplináris megközelítésben közöl tanulmányokat a mentálhigiéné, a pszichológia, a szociológia, a szociális munka, a szociálpolitika, a társadalomföldrajz, a pedagógia, a történettudomány, a nevelés, valamint a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi segélyezés területéről, egyes témákat kiemelten kezelve. Célja, hogy tudományos igényességgel, elméleti szinten is reflektáljon a karitatív gyakorlat megvalósítására, a minket körülvevő világ fontos kihívásaira, a segítőszakma meghatározó eredményeire, eseményeire, az egyes kutatások főbb irányaira és más, közérdeklődésre számot tartó szociális témákra. A lap évente négy alkalommal, negyedévente jelenik meg egy-egy tematikus számmal. A folyóiratot két-két összevont számmal indítják útjára, az ünnepi évhez szorosan kapcsolódóan szimbolikus, a szervezet karakterét, sajátságos karizmáját meghatározó témákkal.

Nápolytól Velencéig – kiállítás Veszprémben
Nápolytól Velencéig – Az itáliai barokk festészet két évszázada (17‒18. század) címmel nyílt meg május elején, a Gizella-napok nyitányaként Veszprémben a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény reprezentatív kiállítása az érseki palotában és a Tejfalussy kanonoki házban, amely december 31-ig látogatható.
Négy kiemelkedő itáliai központ ‒ Róma, a Nápolyi Királyság, Bologna és a Velencei Köztársaság ‒ festészete köré csoportosítva tekinthetik meg az érdeklődők a kiállítást, a Gyűjtemény 17‒18. századi itáliai barokk grafikai és festészeti anyagát. Emellett válogatás látható a budapesti Szépművészeti Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, az esztergomi Keresztény Múzeum és a Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, valamint a Budapesti Történeti Múzeum gazdag itáliai barokk festészeti gyűjteményéből. Az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményéből Antiveduto Gramatica és Paolo Fignolio alkotásai láthatók, a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtárának gyűjteményéből Andrea Pozzónak a budavári jezsuita templom számára készített oltárképe tekinthető meg. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a bolognai Guido Reni és Bertuzzi, valamint a velencei Carpioni alkotásai láthatók. A Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteményéből egy kőre festett olajfestmény, egy Angyali üdvözlet témájú ábrázolás gazdagítja a kiállítás velencei tematikai egységét. Az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből a nápolyi Jusepe de Ribera és a velencei Sebastiano Ricci köréhez kapcsolható festmények láthatók. A Gizella Gyűjtemény gazdag grafikai anyaga ‒ a római Giuseppe Vasi, a velencei Carlo Orsolini és mások művei – mellett betekintést nyújt a Gyűjtemény tárlata a Gyűjtemény itáliai barokk festészeti anyagába is, így a nápolyi Luca Giordano és Francesco Solimena, a velencei Piazzetta műhelyébe, valamint római caravaggista alkotók remekműveivel is találkozhat a látogató.

Elveszettnek hitt írott kulturális örökség

Egyedülálló kultúrtörténeti felfedezést tett Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanszékvezető professzora, a PPKE Nemzetközi Kánonjogtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója, az általa 2006 óta végzett kodikológiai (kézirattani) és paleográfiai (írástörténeti) kutatási program keretében Szentpéterváron. A Szentpétervári Nemzeti Könyvtár könyvállománya alapját az Ermitázs könyvtára képezi, beleértve annak középkori kódexeit és kódextöredékeit. A francia forradalom (1789–1799) és a napóleoni háborúk idején 1795-től kezdődően nagyszámú kötet került Európából Oroszországba, amelynek nagy része több éves szállítás és állományromlás után – Szentpétervárra került. Az érintetlen gyűjtemény modern kodikológiai leírását Szuromi Szabolcs professzor végezte el 2010-ben A jelenleg harminchat algyűjteményre osztott latin kéziratállomány magában foglalja a jogtudományi, filozófiai, történelmi munkákat, az orvostudományi, a fizikai, a kémiai, a matematikai, a gépészeti, a művészeti, a zenei, költészeti, retorikai, nyelvészeti és a klasszikus latin műveket. Szuromi Szabolcs a Szentpétervári Nemzeti Könyvtár engedélyével szisztematikusan feldolgozta azt a 902 kéziratot, amely a párizsi Saint Germain des Prés-i Apátság könyvtárából származik. Ebben olyan elveszettnek hitt kéziratok is találhatók, amelyek 1801-ben érkeztek töredékesen Szentpétervárra. A szentpétervári anyag tekintetében egyedülálló, hogy nem pusztán a kánonjogi kéziratokra terjedt ki, hanem a Saint Germain des Prés-i Apátság könyvtárából származó teljes kódexállományra (Biblia, formuláriumok, szentekről szóló beszédek, lelkipásztori kézikönyvek, Arisztotelésznek a lélekről, a fizikáról és a pszichológiáról szóló művei, Szent Benedek és Szent Ágoston Regulája, Cassiodorusnak a lélekről szóló műve, Avicenna művei, továbbá kánonjogi szövegek és gyűjtemények). A Szuromi Szabolcs által ismertetett teljesen új kutatási eredmények alapvetően és lényegileg alakítják át a középkori európai egyházi könyvkultúráról ismert képet, valamint sajátos hangsúlyokkal módosítják az eddig biztosnak vélt téziseket.

Középkori falfestményeket tártak fel Visken

A 15. század elején készült, Krisztus életének fontos jeleneteit ábrázoló falfestményeket tártak fel magyar restaurátorok a közelmúltban a kárpátaljai Visk református templomában. A Huszttól húsz kilométerre fekvő nagyközségben feltárt falképek rendkívüli művészettörténeti értékűek. Bár határon túli anyagról van szó, ám így is az összmagyar értékkincs részét képezik. A viski templom északi falán egy középkori krisztológiai ciklus indul, amelynek jelenetei a déli falon a diadalív pillérénél fejeződnek be. Jól azonosíthatók a Betlehemi gyermekgyilkosság, a Menekülés Egyiptomba, majd a Passió összes jelenetei, amelyek a Krisztus a pokol tornácán témával zárulnak.
A ciklust kiegészíti még két jelenet Mária halálával és Szűz Mária Krisztus általi mennyei megkoronázásával. A templom három, építéskori keleti ablaka mellett megfestett női szentek közül Alexandriai Szent Katalin, Antiochiai Szent Margit és Szent Borbála azonosítható, de feltárták egy tonzúrás szerzetes alakját is. A 15. századnak, Luxemburgi Zsigmond király uralkodása második felének nagyon fontos emléke ez, amely a Magyar Királyság virágzó időszaka volt. A falképet a reformáció idején vakolták be, illetve a felületét több kár érte, köztük egy 18. századi tűzvész és a későbbi átalakítások miatt a színe is megváltozott. Az ép felületeken a mai napig jól érződik az egykori magas festői kvalitás. Olyan festőműhely alkotásáról van szó, amelyet a környéken még nem tártak fel. Visk erődített református temploma 1270-ben épült. A 14‒15. században gótikus stílusban felújították, 1524-ben lett a reformátusoké. 1657. február 17-én II. Rákóczi György itt tartotta az országgyűlést megelőző istentiszteletet; a városházán lezajlott országgyűlésen döntöttek a lengyel hadjárat megindításáról. A tatárok által felgyújtott istenházát 1790-ben helyreállították, az épületet legutóbb 1970-ben újították fel. A mostani feltárás a Teleki László Alapítvány szervezésében, a Rómer Flóris-terv pénzügyi támogatásával valósult meg.
Összeállította: Toldi Éva
Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye, Magyar Kurír, Nemzetközi Kánonjogtörténeti Kutatóközpont, Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény (Veszprém), Magyar Máltai Szeretetszolgálat
« vissza