K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Filmek és előadás az örmény népirtásról
2019. november 23. - Árgus
« vissza
ormenypressroompxbenziuy6zvqzpdz72q.jpg,

Filmek és előadás az örmény népirtásról
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Diktatúrák és ideológiák a 20. század első felében témakörben rendezi meg idei őszi filmklubját a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény. A Bűnösök és áldozataik című Őszi Filmhetek programsorozat részeként a novemberi vetítéseken elsőként az örmény népirtás történetének két filmfeldolgozását láthatta a közönség. A filmvetítésekhez ezúttal előadás is kapcsolódott, dr. Kovács Bálint egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Armenológiai Intézetének igazgatója, történész, armenológus szólt az örmény nép kiirtására indított török pogromokról, az örmény nép tragikus történelméről.
A november 6-i vetítésen dr. Márfi Gyula ny. veszprémi érsek a sok viszontagságon át is nemzeti létét megőrző örménységről szólva kiemelte: az örménység a legősibb keresztény népként írta be nevét a történelembe. Kr. u. 301-ben vette fel a kereszténységet, s keresztútjáró történelme során szinte folyamatosan idegen népek uralma alatt élt. Már a 19. század végi örmények elleni pogromoknak 200‒250 ezer örmény esett áldozatául, majd 1915‒1917 között kb. másfélmillió örményt végeztek ki a törökök. Tehát ugyanúgy beszélhetünk örmény népirtásról, mint zsidó holokausztról, emelte ki. Méltatta az örmény nép állandó harcok között is megőrzött magas szintű kultúráját, csodálatos templomait, erődkolostorait, kőfaragványait, miniatúráit, polifon énekeit.

Szappanos László, a Veszprémi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese a prológusban elmondta, az 1990-es évek elején Veszprémben is megalakulhatott az örmény nemzetiségi önkormányzat. Törekedtek arra, hogy az örmény kultúrát megismertessék, s az örmény vonatkozású magyar ünnepeken megemlékezéseket tartsanak. Kiemelte, hogy Veszprémben több emlékjel is őrzi az örmény származású magyar hősök emlékét. Így pl. a 13 aradi vértanú közül Kiss Ernő altábornagy és Lázár Vilmos ezredes tiszteletére a város szobrot állított, továbbá a Hangvillánál áll az Ararát- (Noé bárkája-) emlékmű, s a Szent Imre téren az örmény genocídium évfordulójára emlékeztető örmény emlék-kőkereszt.

A november 6-án vetített Meggyalázott Örményország (Ravished Armenia, 1919) című első hollywoodi nagyjátékfilm bevezetéseként dr. Kovács Bálint intézetvezető egyetemi docens tartott előzetes ismertetőt a film történetéről, amely a mészárlások egyik túlélője, Aurora Mardiganian élettörténetéről szóló megrázó tanúságtétel. A hollywoodi nagyjátékfilm eredeti változata 1919-ben készült, a cenzúrázások és az idő 24 perces filmmé rövidítették, s ennek felújított változatát láthatta ezúttal közönség. Az örmény nép legsötétebb fejezetét idézte meg, amikor örmény nők ezreit erőszakolták meg, csonkították meg, kényszerítették háremekbe az Oszmán Birodalomban, közülük sokan kényszerűségből elhagyták keresztény hitüket és nemzeti hovatartozásukat.

A film megtekintése után Kovács Bálint armenológus az örménység történetéről tartott előadást. Mikor Világosító Szent Gergely, Örményország apostola és első püspöke megkeresztelte IV. Tiridatész királyt, megkezdődött az ősi, addig sokistenhívő örménység krisztianizálódása. Hangsúlyozta az előadó, hogy az örmények bármely nép fennhatósága alatt éltek, mindig meg tudták őrizni az örmény katolikus egyházat és örmény anyanyelvüket. Kiemelte Örményország hagyományos örökségét, sajátos történeti értékeit, így többek között az Ararát-hegy szomszédságában megtalált kincset, Noé bárkájának egy darabját, amelyet a helyi múzeumban őriznek, a 301 és 303 között épült Szent Ecsmiadzin-katedrálist, amely az ország legrégebbi keresztény imahelye, továbbá az ezeregy tornyú Áni városát, amely a középkori örmény királyi ház szimbolikus helyszíne. A dinasztiát az örmények „Árpád-háza”-ként is emlegetik.
Az örménység a 19. századtól Oroszország fennhatósága alá került, de keleti területei továbbra is oszmán hatalom alatt maradtak, majd következett a Szovjetunióban való alávetettségük. Valójában csak 1990 után beszélhetünk önálló örmény államiságról, mutatott rá.

A történész végül szólt a genocídium mint nemzetközi jogi bűncselekmény kategóriájának 1948-as megszületéséről. Törökország – nyilvánvalóan a jóvátétel várható kötelezettsége miatt – a mai napig nem ismeri el az örmények elleni bűncselekményeket népirtásnak, nem ismeri el a genocídium megtörténtét. November 9-én – folytatva az örmény népirtás történetének filmes feldolgozásait – a legfrissebb hollywoodi alkotást, Az ígéret című spanyol‒amerikai filmet láthatták az érdeklődők. A 2016-ban készült történelmi film rendezője az Oszmán Birodalom végnapjaihoz vitte közel nézőit. A film cselekménye egy szerelmi háromszögbe ágyazva mutatta be, hogy a végnapjait élő Oszmán Birodalom keresztény örmények ellen indított pogromjai miként dúlták fel az örmény családok életét. A film megörökítette annak a katonai ellenállásnak a történetét is, amelyről a prágai születésű, zsidó származású Franz Werfel A Musza Dagh negyven napja című regényében írt: hét örmény falu népének (ötezer ember) hősi küzdelmét a Musza Dagh-hegy (Mózes hegye) tetején lévő fennsíkon az életükre törő törökökkel szemben. (Toldi Éva)


Fotó: Fekete Attila
« vissza