K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
A Háromkirályok adventi üzenete – Toldi Éva előadása
2020. január 3. - Röviden
« vissza
toldi02.jpg,

A Háromkirályok adventi üzenete – Toldi Éva előadása
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Karácsonyra készülni az ünnep jelentésének fényében csak emberi alázattal lehet. Hozzá kell alakulnunk ahhoz, amit az ünnep képvisel, mert az ünnep tisztaságában az ember is jobban észreveheti hiányosságait.
Vannak pillanatok, amelyek nagyon erősen hatnak, amikor ha nem akarnánk is, szembe kell néznünk önmagunkkal: Milyen lehetne igazán, őszintén, teremtményi méltóságában az ember, és milyenek vagyunk mi? A jó úton járunk? A készülésnek, a szembenézésnek ilyen ünnepi pillanata volt Toldi Évának, a veszprémi tanárnak, újságírónak és irodalmárnak Jászol és kereszt – Betlehemjárás a magyar történelemben című előadása az érseki palotában a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény rendezésében december 14-én. Az előadás témája – a felszínen – a mindenki által jól ismert betlehemi történet volt: a Csillag nyomában útnak induló, a gyermek Jézus, a Megváltó köszöntésére Betlehembe érkező Háromkirályok nyomában jártunk.
Toldi Éva azonban nem csupán az ide illő képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotások szemelvényeivel gazdagította előadását, hanem természettudományos és filozófiai utalásokkal is tovább vitte a hallgatóságot ezen az – alaposan ismertnek vélt – úton. Eképpen hangsúlyozta, hogy a történet végső lényege az az ÜZENET, amelyet csak mélyebbre ásva, a szakrális mezőben találhatunk meg. Kepler az 1600-as évek elején már próbálta bizonyítani, hogy nem is csillag volt az, amit láthattak, hanem egy különleges fényjelenség, amely valószínűleg a Jupiter és a Szaturnusz húszévenkénti „együttállásából” fakad. Mások megállapították, hogy a titokzatos személyek a perzsa papság legfelsőbb rétegéből származhattak vagy babiloni csillagjósok lehettek, akik a csillagok állásából következtetni tudtak a jövőre, az eljövendő uralkodóra is. Vizsgálták számukat is, miért hárman indultak útnak.
Az ember ma is csak kérdez, érvel és cáfol, de legtöbbször csupán racionálisan közelít a Háromkirályokhoz. Vagyis a történet felületét vizsgálja. Elméleteket alkot, s igen gyakran erőszakosan teszi ezt, gőgös fölénnyel le akarja leplezni a csodát. Mert az ember legtöbbször nem látja be, hogy a világ nagy titkaihoz a rációval való közelítés csak részismeretekhez elegendő. Ha nem tud a lélek szavára a mélybe hatolni, ha bezárul a benső érzelmek, lelki impulzusok előtt, sohasem jut el a csodás történetekből fakadó isteni üzenetekig. De az ember szerencsére teremtményi voltából fakadóan mindig a fény felé, a világosság felé törekszik, hiszen egyedüli a földi élővilágban, aki képes önmaga fölé emelkedni, önmaga fizikai, biológiai képességeit meghaladva érzékelni a racionálisan nem láthatót, megérteni az ésszel föl nem foghatót is. Végül is nem az a lényeg, hogy a történet mese vagy nem mese, ami a lényeges, az a benne elrejtett mondanivaló, mutatott rá az előadó. Üzenet, amely örök, és mindenkihez szól, így hozzánk is. Jézus is igen gyakran példabeszédekkel vezette rá tanítványait Isten üzeneteinek felismerésére. A Háromkirályok története is példázat.
Ha mélyebbre ásunk, emelte ki, föltárul a Háromkirályok történetének szélesebb, átfogóbb üzenete is: „a királyok útja”. A királyok útja ugyanis nem pusztán vándorút, hanem zarándokút, belső lelki út, áldozatvállaló adventi út, küzdelmes, kitartást követelő út. A várakozás és vágyakozás útja a sötétségből a világosságra fizikai és lelki értelemben egyaránt. Út, mely előkészület a Nagy Találkozásra a megígért Gyermekkel. Út, mely lélektől lélekig vezet Isten Országa, a Jászol felé. S ha még mélyebbre tekintünk, rádöbbenhetünk: a Háromkirályok útja voltaképpen minden ember útja a földön – a születéstől a mennyei Találkozásig – a megígért örök élet részeként. Ezen az úton végig kell mennünk. Mindenkinek a maga útján. Mindannyiunkhoz szólnak a Háromkirályok, számot kell vetnünk önmagunkkal: Felismertük-e a Jelet, melyet küldött hozzánk az Úr? A Jó Úton vagyunk-e? Vagy csak ődöngünk, járkálunk beszűkült földi céljaink felé? Sodortatva, vagy sodrással élünk? Csak magunkra figyelünk vagy másokat is magunkkal vonzunk? A Háromkirályok példázata bizonyosság: a Csillag életünk egén a bizalom, a szeretet országútján vezet a Jászol felé. S a Csillag üzenete az is, hogy az úton „Velünk az Isten!”. Az útonjárás küzdelmes, áldozatvállaló voltáról születtek irodalmunk legtisztább, legdrámaibb alkotásai történelmünk zaklatott évszázadaiban, fűzte hozzá az előadó. Ezekben a menekülő élet gyötrelmeiről vallottak költőink, íróink a nemzet pusztulása, a rabság, a háborúk, forradalmak, a trianoni elszakítottság tragédiája idején. Nemzeti hőseink, vértanúink, a Betlehem-vágyú jóakaratú emberek küzdelme és áldozata vezette át népünket az ellenség tiporta ország szakadékaiból, a krisztusibb jövő felé. Ezért nevezhetők szent harcnak, és szent áldozatnak minden nép történelmében a rabság, az erkölcstelenség, a bitangok elleni szabadságharcok, forradalmak, a „Krisztus arcú forradalmak”, ahogy Váci Mihály emlegette az 1956-os magyar feltámadást.
Az előadásban többek között Juhász Gyula, Nagy Gáspár, Babits Mihály, Ady Endre, Kányádi Sándor, Balassi Bálint, Reményik Sándor verseiből hallhattunk részleteket, valamint Márai Sándor, L. Tolsztoj és Pilinszky János prózájából. Az est fényét tovább emelték Petrőcz Mária énekművész és Meh Okszána zongoraművész ihletetett interpretációi, melyekkel magyar történelmünk szakrális pillanatait, az Istenhez fohászkodó lélek imádságait idézték fel népdalokkal, népénekekkel és megzenésített versekkel. A program végül II. Rákóczi Ferenc megrendítő énekes imádságával (Győzhetetlen én Kőszálam) zárult, melybe bekapcsolódott a hallgatóság is.
Demény Anna
« vissza