K
i
e
m
e
l
t

h
í
r
e
k
Kiemelt hírek
 
 
Múzeumi hírmozaik – 2020. január
2020. január 26. - Értékeink-örökségünk
« vissza
durer-festmenyastephansdomban.jpg,

Múzeumi hírmozaik – 2020. január
^ További képekért
kattintson a fotóra!
Eucharisztikus szentképgyűjtemény

Eucharisztikus témájú szentképgyűjteményéből állított össze tárlatot Kovács Csaba Albert plébános Tatán a Szent Imre-plébániához tartozó kapucinus rendház folyosóján. A kiállítás látogatói egy képregénnyé formált installációs mozaikon keresztül hitünk legmélyebb titkához kerülhetnek közelebb. A tatai esperes-plébános a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében 2019. december 25-én, karácsonyi ajándékként nyitotta meg a mintegy ezer darabot számláló, eucharisztikus témájú szentképgyűjteményéből rendezett tárlatot. Az ötvennégy tablóból álló kiállítás egész évben látogatható.
Dürer a Stephansdomban

A Szent István vértanúról elnevezett bécsi székesegyház ajándékboltjának egyik falán különös falfestményre bukkantak tavaly ősszel egy kutatócsoport tagjai. A Szent Katalint, Margitot és Lipótot, Ausztria egyik védőszentjét ábrázoló alkotást Albrecht Dürernek tulajdonítják a művészettörténészek. A szokatlanul finom vonalvezetésű rajz gipszre készült, valószínűleg 1505 körül. A különleges mű egy triptichon kétdimenziós ábrázolása: a bal szárnyon Szent Katalint, a jobb szárnyon Szent Margitot láthatjuk, középen pedig Szent Lipótot.
Ha a feltételezés igaz, hogy a két nőalakot Albrecht Dürer készítette. Az azt jelenti, hogy a nürnbergi reneszánsz mester az 1500-as évek elején Bécsben járt. A falfestményt a közelmúltig befedte az évszázadok során rárakódott piszok; a restaurálási munkák során merült fel, hogy nem pusztán Dürer köréhez köthetők a mű alapjai, hanem maga a mester keze munkája, amit ismeretlen okból mások fejeztek be. Művészettörténészek szerint viszont Dürernek egyik segédje vagy követője sem volt képes ilyen virtuóz vonalvezetésre.

Miről ír az Acta Pintériana?

Januárban megjelent a ferences intézményekhez, közösségekhez kapcsolódó kutatókat összefogó, a Ferences Kutató Tanárok Tudományos Körének (FKTTK) folyóirata, az Acta Pintériana legújabb száma. Az évenként megjelenő szakfolyóiratban megjelent közlemények a bölcsésztudományok, a teológia, a filozófia és az interdiszciplináris párbeszéd, valamint a természettudományok területéről adnak információkat. A 2015-ben indult lap a ferences Pintér Ernőről (1942–2002) kapta a nevét, aki amellett, hogy a szentendrei Ferences Gimnázium tanára, valamint 1979 és 1988 között a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rendtartomány provinciálisa volt, nemzetközi hírű malakológus (puhatestűekkel foglalkozó) kutatóként is számon tart a természettudományos világ.
A folyóiratban olvasható többek között Berhidai Piusz OFM Assisi Szent Ferenc Eucharisztia-tisztelete című tanulmánya, amely a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében a rendalapító szentnek az Oltáriszentséghez fűződő kapcsolatát tárja az olvasó elé. Zatykó László OFM Szedő Dénes ferences költő portréjához című írása segítségével pedig betekinthetünk az alkotó gazdag életművébe. A kiadvány szerzői között olvashatók továbbá Szoliva Gábriel, Bagyinszki Ágoston, Várnai Jakab, Dobszay Benedek ferences szerzők tanulmányai. (A folyóirat közleményei teljes szöveggel, ingyenesen hozzáférhetők a https://acta-pinteriana.hu/ weboldalon keresztül.)

Mária Anya, Mária Anyánk – Népi imádságok gyűjteménye

Különleges könyv bemutatójának adott otthont nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendezvényterme: Mária Anya, Mária Anyánk - Szűz Mária élete és alakja a magyar népi Mária-költészetben Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése szerint című kötet a 2015-ben elhunyt Erdélyi Zsuzsanna, a magyar szakrális néprajz egyik legkiemelkedőbb kutatója munkássága előtt akar tisztelegni. A kutató magyar nyelvű népi Mária-imádságok felkutatását és megörökítését különösen is szívügyének tekintette. Sajnos azonban az 1959 és 1985 között zajlott, országos és határon túl kiterjedő gyűjtő- és lejegyző munkájának gyümölcsét egyéb felkérései, majd halála miatt már nem tudta kötetben publikálni. A gyűjtemény végül Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész gondozásában, az MMA és a Szent István Társulat kiadásában jelent meg. A könyvben közölt Mária-énekek Németh István népzenegyűjtő, hangmérnök szerkesztésében CD-ROM-on is meghallgathatók, Az énekek tartalmi motívumainak képzőművészeti párhuzamait Havas Gyöngyvér művészettörténész kutatásaként klasszikus és népi Mária-ábrázolások illusztrálják.

Nápolytól Velencéig – Kiállítás Veszprémben

Négy kiemelkedő itáliai központ ‒ Róma, a Nápolyi Királyság, Bologna és a Velencei Köztársaság ‒ festészete köré csoportosítva nyílt kiállítás Nápolytól Velencéig – Az itáliai barokk festészet két évszázada (17‒18. század) címmel Veszprémben a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény rendezésében. A tárlat a közönség elé tárja az intézmény 17‒18. századi itáliai barokk grafikai és festészeti anyagát, s emellett a budapesti Szépművészeti Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum, az esztergomi Keresztény Múzeum és a Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, valamint a Budapesti Történeti Múzeum gazdag itáliai barokk festészeti gyűjteményéből is bemutat egy reprezentatív válogatást.

Ozsvári Csaba ötvösművész alkotásai Egerben

Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009), a Missziós Kereszt alkotója értékes liturgikus tárgyaiból nyílt tárlat a magyar kultúra napjának előestéjén az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontjában. Ozsvári Csaba 1991-ben a II. János Pál pápának ajándékozott misekönyv-borítójával vált nemzetközi hírű művésszé. A negyvenhat éves korában, 2009-ben elhunyt, „belső látással rendelkező alkotó életét és életművét a gótikus templomépítők és az ikonfestők lelkülete hatotta át, aki az alkotást a Krisztushoz való hasonulás szellemében hitélményként élte meg”, fogalmazódott meg a tárlat megnyitóján. Használta az ókeresztény alapokon nyugvó szimbólumokat, a stílusára annyira jellemző gazdag ornamentika eredete pedig a kora középkori művészetben, illetve a bizánci, szkíta, örmény és grúz, valamint a honfoglalás kori ősi motívumokban keresendő. A tárlaton körmeneti kereszteket, misekönyvborítókat, kelyheket, monstranciákat, finomművű ötvösremekeket csodálhatnak meg a látogatók. Látható továbbá egy Szent Kereszt-ereklyetartó, a jellegzetes schönstatti egységkereszt, aranyozott feszületek, keresztelőtálak és kancsók, a Szentháromságot, illetve a feltámadt, megdicsőült Krisztust ábrázoló ezüstdomborítások. A kiállított tárgyak zömét Budapestről, Zircről, Vácról, illetve magángyűjteményekből kölcsönözték a rendezők. A tárlat május 17-ig tekinthető meg.

Összeállította: Toldi Éva

Forrás:Ferences sajtóközpont, Magyar Kurír, MTI, Szent Imre plébánia, Tata


« vissza